Szerző: Sárvári György Akadémiai Kiadó, 2016 Sárvári György hazánk egyik
legmeghatározóbb coach tanácsadója. Könyve nem egyszerű leíró pszichológiai
kutatás, hanem egy izgalmas krimihez hasonlít, ahol a szereplők kiemelkedő
vezetők, sportolók, vagy éppen hétköznapi emberek, akik szeretnének
felülemelkedni a sorsukon. Olyan kritikus, drámai pillanatokat sűrít egy-egy
ötperces írásba, amelyben egy életpálya legintimebb elakadásai és küzdelmei
bontakoznak ki. Minden rövid történet mestermunka, amely a személyes elakadástól
a kibontakozás és megújulás lehetőségéig vezet végig minket. Könyve
stílusteremtő, mert minden sztoriban van valami egyedi és mégis mindannyiunk
számára érvényes tanulság. Írásaiban a sűrítés és a fókuszált vonalvezetés
eszközeivel él, amelyben a katarzis és a feloldás fontos szerepet kap. Aki
olvassa a különböző emberi történeteket és sorsokat, szinte mindegyikben magára
ismerhet. Talán azért is, mert korunk legfontosabb kérdései, az élet, a halál,
az egzisztenciális szorongás, a szüleinktől való elszakadás, az elengedés és a
megtartás leginkább szívszorító pillanatai bontakoznak ki belőle. A szerző
valószínűleg a kollektív tudattalanból hívta elő ezeket a fontos történeteket,
hogy mindannyiunk útkeresését támogassa általa. ??A labirintus belőlünk
táplálkozik, a mi kivetülésünk, azonos velünk, és így a megoldás is bennünk van
legbelül. Az élet labirintusa olyan organikus Mátrix, amely pontosan követi a
belső folyamatainkat. Ha elfáradunk és kiégünk, a külső körülményeink nem
pusztán lekövetik a belső állapotunkat, hanem felerősítik. A kiégett ember a
saját fásultságának felerősített árnyékával találja szemben magát kívül, illetve
olyan erős megállító helyzetekkel, amik tükrözik a belső állapotát?? ?Nincs
nagyobb kaland, mint hazaérkezni, hazatalálni, beteljesíteni és fölfedezni azt,
ami a miénk. A betöltött idő megteremtése mindannyiunk számára fontos. A
betöltött időhöz azonban az üres időn át vezet az út, amelyet megkerülni,
átugrani nem lehet. Jó lenne átkapcsolni a pihenés örömébe, és élvezni a
megérkezést. Ehhez azonban helyet kell készítenünk önmagunkban a megérkezés
ünnepének??