Felekezeti, városi, rendi csoportidentitás kifejeződése egy újjászülető
épületben Szerző: Ziegler Ágnes Martin Opitz Kiadó, 2018 1689-ben Brassó városát
tűzvész pusztította, amelynek áldozatául esett a város egykori Szűz Mária (1542
óta evangélikus) plébániatemploma is. A tűzvész összefüggött azzal a török
uralom megtörését eredményező történelmi változással, amelynek során 1687-ben
Erdély a Habsburg Birodalom része lett. Brassó lakosságának 1688-as lázadása,
amelyet Caraffa császári generális fojtott el, a tűzvész közvetlen előzményei
közé tartozik. Erre a katasztrófára emlékeztet a főtemplom újkori ?Fekete
templom? elnevezése és az is, hogy azt a 18. században mind tömegében, mind
belső terében a régi, késő gótikus templomnak abban a formájában állították
helyre, amelyet nem sokkal a reformáció előtt, az 1530-as évek elején nyert el.
A művészettörténeti tanulmányait Kolozsvárott végző Ziegler Bálint Ágnes
Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot a
jelen könyv alapjául szolgáló disszertációjára, amelynek legfontosabb tétele,
hogy a városi plébániatemplom gótikus jellegét a középkori kőfaragó mesterség
hagyományait követő és egyben az 1700 körüli helyi korai barokk stílusban jártas
mesterek őrizték meg. A vizsgálat eredményeként az újjáépített templom az ún.
?barokk-gótika? emlékeként áll előttünk, és azt, hogy egyszerre őrzött középkori
hagyományokat és újkori vonásokat, felszerelési tárgyainak és liturgikus
ruházati gyűjteményeinek alapos katalógusa is alátámasztja. Az épület fő
korszakait ábrázoló monográfia tudományos értéke kétségtelen. A mai olvasót
azonban talán leginkább az fogja érdekelni, hogy milyen motiváció és miféle
értékrend vezethetett az épület sajátos ? és a rekonstrukciót is meghatározó ?
formájának a kialakulásához. Az alcímben szereplő ?identitás? szó azokat az
értékeket fejezi ki, amelyeket az épület reprezentál. Mint legfontosabb
középület a városi identitás kifejezőeszköze: hatalmas tömegével, tágas és
sokfelől megközelíthető hosszházával és benne karzataival. Ezekben a mindenféle
rangú és rendű polgárság a társadalmi státuszának megfelelő helyet kapott. A
másik a felekezeti identitás, amely a középkort nem tagadó, hanem a legfontosabb
emlékeit megőrző reformáció során alakult ki. Ez megfelel a lutheri és
Melanchton-féle reformáció azon, az erdélyi szász városokban uralkodó irányának,
amely mértéktartásával is megkülönböztette magát a radikálisabb mozgalmaktól.
Erdélyben e felekezetek közötti türelmet éppen 450 évvel ezelőtt iktatták
törvénybe is. Városi polgári és műveltségi, nemzeti és felekezeti
identitástudat, tolerancia, hagyomány és megújulás azok az értékek, amelyek ezt
a művészettörténeti munkát minden olvasó figyelmébe ajánlják. Marosi Ernő
akadémikus, művészettörténész A kötet adatai: Formátum: 24,1x30x2,1 cm Kötés:
papírkötetéses, füllel, cérnafűzött Megjelenés éve: 2018 Terjedelem: 320 oldal,
300-nél több színes és archív fotó a Fekete templomról, az analógiáróról,
illetve a templom kincstárában őrzött tárgyakról