Szerző: Dr. Kondorosi Ferenc Alexandra, 2016 Jól képzett jogtudósok, tapasztalt
politikusok, sokat látott politikai elemzők keresik a szavakat, hogy leírják,
megfejtsék, szabályozzák, amit szinte lehetetlen, hogy meggátolják, vagy
legalábbis keretek közé szorítsák a leges legújabb kori népvándorlást. Kik is
azok, akik ezrével, tízezrével érkeznek? Őszintén ki kell mondanunk, hogy a
bennünket elözönlő muszlim embertömeg egy másik civilizációhoz tartozik, a
mienkétől eltérő - nem jobb, nem rosszabb, egyszerűen más - értékeket képvisel.
Generációkon át ragaszkodni fog az iszlámhoz, s ezt nem lehet felróni - ez
emberi méltóságuk lényege. A muszlim embernek - mondjuk ki - fontosabb a hit,
mint a szekuláris, liberális, csak elemeiben konzervatív Európának. Számukra a
hit előírásai vitathatatlanok, megingathatatlanok, maguk jelentik a stabilitást.
Mivel a hit adja lényegüket, ők magukat is adják a hitükért. Mi is (elődeink)
voltunk ilyenek. Akkor min csodálkozunk? A bátorságukon (amit néha, sőt, egyre
többször) felelőtlenségnek nevezünk, hogy idáig eljöttek asszonyaikkal, kicsiny
gyermekeikkel? Mi mondjuk ezt, az Augsburgot és Merseburgot feldúló kalandorok
örökösei? Történelmi tapasztalataink, érdemeink feljogosítanak bennünket a
felelősséget ébresztő kritikára. Nemzetünk történelme ugyanis évszázadokra
összefonódott az európai népek szabadságküzdelmeivel. Voltunk Európa
védőbástyája és a manapság sokat emlegetett Európa népei talán a déli harangszó
történetére is emlékeznek. A tartalomból: I. A migráció valósága II. A
biztonsághoz való jog mai tartalma III. Vallásszabadság vs. gyűlöletbeszéd IV.
Az emberi jogok az iszlám kultúrában V. Az emberi jogok értelmezésének iszlám
sajátosságai az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának tükrében VI. A bölcsőtől
a csadorig VII. A jog mint híd civilizációk és kultúrák között Összefoglaló:
Globális méretű, európai és hazai teendők