Szerző: Sashalmi Endre Kronosz Kiadó, 2013 A trónöröklés kérdésének manapság
kevés országban van aktualitása Európában, minthogy a 20. század a monarchiák
hanyatlását hozta. A koraújkorban azonban éppen a monarchikus államforma volt az
általános, a trónutódlást pedig alapvetően meghatározta az, hogy miként
gondolkodtak egy-egy országban a politikai hatalomról. Oroszország mindig is
különlegesnek számított, mindkét tekintetben. A 17. század elejétől időről-időre
álcárok léptek fel, az oroszok számára pedig a cári hatalom sokkal többet
jelentett annál, mint amit a 17. századi királyok előszeretettel hangoztattak:
nevezetesen, hogy hatalmukat Istentől kapták. Miben állt a 16-17. századi cári
ideológia lényege, és milyen változásokat hozott a ?reformer cár?, Nagy Péter
uralkodása a trónöröklés és a hatalomfelfogás terén? Milyen eszközökkel
kommunikálta ezeket Péter az alattvalók felé? Ezekre a kérdésekre ad választ a
szerző legújabb könyvében. Sashalmi Endre (1964) a Pécsi Tudományegyetem
Középkori és Koraújkori Történeti Tanszékének professzora, kutatási területe a
koraújkori európai államfejlődés és politikai gondolkodás, különös tekintettel
Oroszországra. E témákban számos tanulmányt publikált magyar nyelven illetve
külföldön is. Két legutóbbi könyve, A nyugat-európai államfejlődés vázlata
(2006), valamint a Font Mártával társszerzőként jegyzett Állam, hatalom,
ideológia. Tanulmányok az orosz történelem sajátosságairól (2007) című kötete
szintén ezeket a kérdéseket tárgyalta. A kötet adatai: Formátum: 140x200 mm
Kötés: kartonált, ragasztókötött Megjelenés éve: 2013 Terjedelem: 185 oldal