Könyvemben művelt, ám laikus nagyközönségnek szeretnék a gondolkodás nemi
különbségeivel foglalkozó kutatásokról átfogó képet nyújtani. Egyrészt
igyekeztem a legfontosabb tudományos eredményeket mind felsorakoztatni, másrészt
pedig el szeretném kerülni, hogy valamiféle nehezen emészthető hivatkozási
gyűjtemény legyen a végeredmény. A nők és férfiak kognitív, azaz problémamegoldó
képességeiben kimutatható különbségek, illetve az ezek hátterében meghúzódó
esetleges biológiai okok feltárását tűztem ki célul. A társadalom-tudományokon
belül sokan képviselik azt az álláspontot, hogy a kognitív képességek terén
megmutatkozó egyéni különbségek biológiai tényezőkre való hivatkozások nélkül is
megmagyarázhatóak. Szerintük az egyes emberek közötti különbségek elsősorban
környezeti, például szocializációs tényezőknek köszönhetőek. A tudományos igényű
kutatások nem társadalmi, vagy politikai ideológiák helyességének vagy
helytelenségének bizonyítására valók, hanem arra, hogy a lehető legjobb, a
rendelkezésünkre álló tényekhez maradéktalanul illeszkedő, dogmáktól független
magyarázatokhoz vezessenek bennünket. Az emberi felismerés vizsgálatának tehát
egyaránt magában kell foglalnia a biológiai tényezőket, a hormonális és az agyi
működésre irányuló kutatások eredményeit és más fajok tanulmányozását is. Az a
tudomány, amely a tényeket valamely ideológiához igazítja... valójában nem
tudomány, hanem egy dogma szekértolója.