A napokban meglátogatott egyik lelkes olvasóm, s nagyon a szívemre kötötte,
hogy aztán szép legyen ám az a finn kötet, mert ezek nem valami Ázsiában rekedt
és világtól elmaradt népek, hanem olyanok, akiket az egész világ (tehát a nagy
és művelt nyugat) elismertek magukhoz hasonlóknak. Megmondotta keréken, hogyha
nem írok elég szépen, hát visszaküldi nékem a felvágott kötetet Hát ha ilyen
szigorú kritikával akar ez az én kedves olvasóm elbánni velem, nekem mégis csak
meg kell gondolnom a dolgot. Amint azután gondolkozni akartam, egyszerre egy kis
huncutság jutott eszembe. Minek írjak én finn-kötetet, minek kockáztassam az én
barátom türelmét. A finnek országukat Szuomi-nak nevezik. így írok majd
Szuomi-kötetet, s nem lehet nekem visszaküldeni tisztelt barátom uram, még ha
nem is nyerném meg teljes tetszését. így, ugye, megvan a kiegyezésünk. Ha pedig
ez sikerült, azt hiszem, hogy minden olvasómmal is sikerül ilyen alapon a
megegyezés, s nem kell az én szegény postásomnak hátizsákban visszahordani nekem
a könyveket, amint én vittem neki a postára, amikor elküldöttem azokat tisztelt
előfizetőimnek.