Franz ?Kafka két legjelentősebb, legnagyobb hatású műve A per és A kastély.
?Valaki megrágalmazhatta Josef K.-t? ? ezzel a valósággal már szállóigévé vált
mondattal kezdődik A per, amelynek története az állítólagos rágalmazást követő
letartóztatás és az ítélet végrehajtása között játszódik le. Mindvégig nem derül
ki, hogy milyen bűnt követett el az áldozat, és miért kell végül meghalnia. Nem
is derülhet ki, mert a polgári jogrend ellen valóban nem vétett Josef K., bűne
mitikus bűn, bűnhődését nem valami felszíni igazságosság, hanem a mélyben
érvényesülő szükségszerűség rendeli el. A per ilyen értelemben modell, az
Osztrák-Magyar Monarchiának és az ott élni kénytelen polgár magatartásának
modellje. Josef K. fejet hajt a Monarchia despotikus, korrupt államgépezete
előtt, tehetetlenül elfogadja a ?világrenddé avatott hazugság? normáját ? mert
nem tehet mást. A kastély sok mindenben hasonlít A per-hez: világa éppoly
nyomasztó, kegyetlen, és éppoly modellszerű, mint amaz. Kafka itt is a rá
annyira jellemző eszközökkel dolgozik: a valóság látomásokba transzponálásával,
történet nélküli cselekményszövéssel, kérdést kérdésre ébresztve az olvasóban.
Mert miféle kastély az, amelynek a létezését a regény szereplői közül többen is
vitatják? Miféle elérhetetlen hely az, ahova K., a földmérő mindenáron be akar
jutni? Nem tudjuk, semmit nem tudunk, csak azt, hogy ez a K., A per Josef
K.-jával ellentétben nem egykönnyen adja fel a küzdelmet, keményen és elszántan
száll szembe az embertelenség gépezetével.