Részlet a könyvből: Ezekben az években, amikor a magyarországi kereszténység
megszilárdulásának és Szent István születésének ezredik évfordulójára emlékszik
a magyar nép otthon és a világ majdnem minden országába szétszóródva; most,
amikor a millenáris ünnepségek révén Szent Istvánnal kapcsolatban majdnem
elfelejtett Árpádházi szentek tisztelete is felújulóban van, talán nem egészen
időszerűtlen felvetni azt a kérdést is, hogy valóban magyar származású volt-e
Skócia pannóniai születésű és történelmi jelentőségű királynéja. Ő volt az, a
kimagasló egyéniségekben nem szűkölködő XI. században, aki személyével és
leszármazottai révén egybefűzte a magyar, a skót, az angolszász, a normán
uralkodóházakat és a koronájuk alá tartozó országokat. Noha csak rövid 48 évet
élt, Margit királyné is korának többi nagy országépítő, alapító és szervezője
közé tartozik. Azoknak a sorában foglal helyet, akiknek életműve lényegében
azonos viszonyok között keletkezett és hatással van mind a mai napig a reájuk
már csak ritka évfordulókon ha emlékező utódokra. Margit királyné korát és
életét megközelítő pontossággal feltárta már a történettudomány, viszont első
pillantásra homályos, egymásnak látszólag ellentmondó adatok között botorkálunk,
ha életének első éveire terelődik a szó. A kérdés ugyanis ez: a Szt. István
idejében Magyarországra került, száműzött Edvárd angol hercegnek és
trónörökösnek ki volt - a Magyarországon elvett - felesége, vagyis ki volt a
későbbi skóciai királyné édesanyja? Mint a következő oldalak elolvasása után
kiderül, voltaképpen teljesen érthetetlen, hogy 900 év alatt nem fogalmazták meg
sehol egyértelműen az előbbi kérdésre a választ.