Ifj. Andrássy Gyula történelmi visszatekintése, elemzése igen széleskörű és
korrekt ismeretekről tanúskodik, az első világháború kirobbanására vonatkozó
értékelése pedig színezi eddigi - kissé egyoldalú - nézeteinket. Rendkívül
karakteresen jellemzi a magyarságot sújtó katasztrófasorozatot, a végső
széthulláshoz vezető utat. Ennek során sok elemében helytálló megfigyelést közöl
a Károlyi-kormány időszakáról vagy a Tanácsköztársaságról. Abban az időben,
amikor eldördült az a lövés Serajevo utcáin, melynek nyomán több vér ontatott,
több pusztítás történt, mint eddig bármely más egyes emberi cselekedet nyomán,
mikor a monarchia a gyilkosság következményeivel le akart számolni, én
legélesebb ellenzéket csináltam a Tisza-kormánynak. De mégis a kormány mögé
állottam. S a nemzet zöme is lelkesen támogatta a külpolitikai akciót. Az első
kérdés, amellyel foglalkozni akarok, az, hogy mily okok vezettek ebben az
elhatározásban. Míg Európa története a napóleoni koalíció és a Napóleon után
megalakult szentszövetség bomlása óta az egyes nagyhatalmák független
politikáján és az egymással való versengésen alapult, a múlt század 80-as évei
óta újra a nagyszövetségek korát éltük. Európa két részre oszlott. A nemzetközi
politika tartalmat nem az egyes népek, hanem a két államcsoport egymáshoz való
viszonya uralta. E nagy csoportosulásoknak célja a békebiztosítás eszköze: a
hatalmi egyensúly megteremtése volt. Mégis a rendszer végkövetkezménye az eddig
sohasem látott méretű háború kitörése lett. Meg vagyok győződve, hogy ez a
rendszer az európai békét tovább tartotta fenn, mint tehette volna az egymástól
független államok koncertje, de ez utóbbi sohasem vezetett volna oly iszonyú
arányú mérkőzéshez, mint a nagy szövetségek rendszere. A nagyszövetségek
rendszerével együtt fejlődő óriási fegyverkezés a végtelenségig nem
fokozódhatott. Előre lehetett látni, hogy ha a fegyverkezési versengés nem nyer
befejezést, ha nem áll meg valamely eltűrhető határnál, bizonyos, még hosszú, de
még sem végtelen idő múlva csőd és világforradalom vagy pedig világháború fog
bekövetkezni. Csak olyan nemzetközi megegyezés menthetett meg e bajoktól, mely a
fegyverkezést korlátozza. Az európai diplomácia kudarca, hogy ez a megoldás nem
sikerült. Hogy a jelenlegi borzasztó világválságot megérthessük, mindenekelőtt
azzal kell foglalkozni, hogy miképpen alakultak meg az államcsoportok és
miképpen mérgesedik el köztük a viszony. Pazar, okos, világos okfejtés a kötet,
mely nemzetközi kitekintésben is választ ad a világégés háttéreseményeiről.