?Vegye már tudomásul, hogy az élet nem ponyvaregény.? Lehet-e izgalmas egy
Agatha Christie-regény tojásfejű belgák, angol vénkisasszonyok és persze
gyilkosságok nélkül? A krimi királynőjének Mary Westmacott álnéven írt érzékeny
lélektani regényei egyértelmű igennel felelnek a kérdésre. Az e lapokon
kibontakozó, idill és tragédia közt ingadozó élettörténetek finom társadalom- és
élénk karakterrajzzal egészülnek ki, elfeledtetve a hullák hiányát. Az óriás
kenyerének első lapjain az új londoni operaház nyitódarabján találjuk magunkat,
mely erősen megosztja a zeneértő közönséget: van, aki értetlenül áll a
befogadhatatlannak tartott ?gépzene? előtt, mások viszont zseniális műnek, a
jövő zenéjének tartják. Vernont, az ismeretlen komponistát egyedül az operaház
igazgatója ismeri, akihez gyerekkora óta mély barátság fűzi. Vernon Deyre egy
ősi angol nemesi család utolsó sarja, akiben a muzsika géniusza lakozik ? és ez
a géniusz kisajátítja, és tragikus választásra kényszeríti az ifjú zeneszerzőt.
De vajon békében, biztonságban és kényelemben élje le középszerű életét, vagy
elégjen a zene tüzében, hogy maradandót alkosson?