Szerző: Béli Gábor Dialóg Campus Kiadó, 2009 Az a tény, hogy az úgynevezett
nemesi megye első választott tisztviselői a szolgabírók voltak, adatok
sokaságával igazolható. De ebből, mint ezt a tudomány számos művelője fenntartás
nélkül elfogadja, csakugyan az következik, hogy őket a megyék nemesei saját
kebelből választották már a kezdetektől? Egyáltalán meddig vezethető vissza
működésük? A magyar megfelelő és egy 1332-ben adott levélben szereplő judices
servientum jelölés, ami szó szerint adja vissza a magyar nevezetet, elégséges
bizonyítéka annak, hogy a szolgabírók tevékenysége összekapcsolható az 1232-ben
Kehidán bíráskodó zalai királyi szerviensekkel, és ezáltal a kezdetek akár a
XIII. század első felére, vagy, miután szokásos nevük judices nobilium: nemesek
bírái, legalábbis a királyi szerviens és nemes jogállást formálisan, ezzel
együtt egyetemes hatállyal azonosító 1267. évi dekrétum kiadást megelőző időkre
tehetők? A szerző ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat. Doktori értekezések a
Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán - A sorozat 1. kötete A
sorozatszerkesztő személyes ajánlója: A tudományos fokozat megszerzése döntő
jelentőségű esemény minden fiatal kutató számára. A sikeresen megvédett doktori
értekezés megnyitja az utat a magasabb oktató beosztás előtt, az eredmények
közreadása pedig szűkebb vagy tágabb szakmai körben ismertté teszi a nevét.
Magyarországon a doktori képzés és az ahhoz kapcsolódó PhD-fokozat megszerzése
másfél évtizedes múltra tekint vissza. A Pécsi Tudományegyetem Állam- és
Jogtudományi Karán az első között alakult meg a doktori iskola, ahol eddig
negyvenkilencen szereztek tudományos fokozatot. A Doktori Értekezések a Pécsi
Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán című sorozat megindításával a Kar
és a Dialóg Campus Kiadó az utóbbi években született legszínvonalasabb
értekezéseket kívánja közreadni. Kengyel Miklós sorozatszerkesztő A kötet
adatai: Méret: B/5 Kötés: keménytáblás Megjelenés éve: 2009 Terjedelem: 208
oldal Tartalom: Bevezető 7 I. fejezet: Álláspontok a szolgabírók és a megyei
törvényszék eredetéről 9 II. fejezet: A ?négy nemes bíró? megjelenéséig
lejátszódó átalakulási folyamat a XIII. század társadalmában 17 1. Nobiles II.
András uralkodásának végéig 18 2. Servientes regis megjelenése és jogállásuk a
XIII. század elején 20 3. Nobilies és servientes regis jogállás azonosulása 35
4. Az 1267. évi dekrétum 39 III. fejezet: Az első szolgabírók 47 1. Nemes
bírótársak feltűnése a vidéki bíráskodásban 47 2. A nemes bírótársakkal működő
bíróságok sajátosságai III. Andrásig 59 3. A nemesek négy bírójának feladatait
szabályzó első dekrétumok korszaka 69 IV. fejezet: A szolgabírók eredete 83 V.
fejezet: A négy szolgabíró szerepe az Árpád-kor végén működő vidéki, megyei
bíróságokban 91 VI. fejezet: A négy szolgabíróval eljárt bíróságok a XIV. század
első felében 105 1. A megyei törvényszék 105 1.1. A törvényszék szervezete 105
1.2. A működés rendje 120 1.3. A működés köre 134 1.3.1. Bíráskodás (hatáskör,
illetékesség) 134 1.3.2. Közreműködés más bírók vagyoni büntetéseinek
végrehajtásában 143 1.3.3. Pénzügyi igazgatási teendők 146 1.3.4. Hiteleshelyi
tevékenység 147 2. Bírói közgyűlések 149 2.1. A nádor és más királyi parancsból
eljáró bíró által tartott közgyűlések 153 2.2. A megyésispán és vicéje által
tartott közgyűlések 161 VII. fejezet: A szolgabírók törvényszéken kívüli
működése 171 Összegzés 179 Melléklet 181 Források, irodalom 189 Tárgymutató 197
Névmutató (Bírók, bírósegédek, választott bírók) 203