E könyv, amelyet most a magyar olvasók figyelmébe ajánlunk, 1964-ben jelent meg
orosz, 1970-ben pedig észt nyelven. A jelenlegi, magyar nyelvű kiadás tehát a
könyv harmadik újjászületése. Azért használom az újjászületés kifejezést, mert
sem az észt, sem a magyar kiadás nem egyszerűen az orosz szöveg fordítása, hanem
bizonyos fokig annak megváltozott, kibővített, s szeretném azt hinni,
tökéletesített változata. A szerzőt három ok is késztette arra, hogy az eredeti
szövegben javításokat és kiegészítéseket eszközöljön. Az első, hogy kihasználjon
minden alkalmat szellemi gyermekének jobbá, tökéletesebbé tételére, mind az
egyes tételek megfogalmazásában, mind azok elméleti megalapozásában, a felhozott
példák kiválasztásában s végül, egyszerűen, a megfogalmazás stílusát illetően. A
második ok abban rejlik, hogy az orosz kiadás óta eltelt évek, de még az észt
kiadástól számított viszonylag rövid idő alatt is a marxista esztétika-tudomány
aktívan és sokoldalúan fejlődött, s vele együtt fejlődtek e könyv szerzőjének
nézetei. Természetes, hogy szeretné könyve új kiadását gondolatai jelenlegi
színvonalára emelni. Végül a harmadik ok, ami arra késztette a szerzőt, hogy
könyve észt s most magyar nyelvű fordítása számára bizonyos fokig megváltoztassa
műve szövegét, az, hogy a lehető legnagyobb mértékben szeretné könyve tartalmát
az új olvasóközönség számára közel hozni, ezért törekszik az esztétikai elmélet
illusztráló példákat összhangba hozni az új olvasók művészi tapasztalatával. A
szerző ezért a magyar művészeti kultúráról s annak jelenlegi állapotáról
szerzett szerény tudását igyekszik maximálisan felhasználni arra, hogy könyvét
jövendő olvasói számára jól ismert és közeli példák anyagával gazdagítsa. Ez
utóbbi feladatot azért is tartotta rendkívül fontosnak a szerző, mert könyve,
műfaját tekintve, szokatlan. Igaz, más tudományágak területén igen gyakori és
sikeresnek mondható egy-egy meghatározott tudományág alapjainak népszerű
megfogalmazása és közzététele, ugyanakkor az esztétika-tudomány területén az
ilyen jellegű irodalom nem nagy, s ami pedig van, nem mindig képezi a korszerű
tudományos nézeteknek és a jó népszerűsítő irodalomtól megkívánt egyszerűségnek
és olvasmányosságnak egységét. Hogy ezt elérhessük, számításba kell vennünk az
olvasók általános elméleti és speciális, művészeti felkészültséget. Ez a
felkészültség és a széles körű olvasótábor műveltsége ugyanakkor minden
országban sok tekintetben sajátos és különböző. A szerző reméli, hogy bizonyos
fokig sikerült feladatával megbirkóznia, hogy könyve segítségül szolgálhat a
marxista-leninista esztétikai nézetek széles körű megismertetésében, hogy sok
magyar olvasójában is érdeklődést vált ki az esztétika mint tudomány iránt, s
arra készteti, hogy elmélyítse e területen nyert kezdeti ismereteit. Végül pedig
a szerző úgy érzi, hangot kell adnia örömének, hogy könyve magyar nyelven is
napvilágot lát - annak a nagy, értékes és sokrétű kultúrának a nyelvén, amelyhez
többek között a XX. századi marxista esztétika-tudomány egyik legjelentősebb
képviselője, a szovjet esztétikai gondolkodás fejlődésében is kimagasló szerepet
játszó Lukács György is tartozott, valamint a művészetelméletnek egy másik
kimagasló egyénisége, a szintén mindkét kultúra számára egyaránt sokat jelentő
Balázs Béla. A szerző őszinte köszönetét fejezi ki a Kiadónak azért, hogy művét
érdemesnek tartotta arra, hogy Magyarországon megjelenjen, s hogy lehetőséget
nyújtott számára a szükséges javítások és kiegészítések elvégzésére.