Hosszú ideje tart a divatos párizsi festő, Olivier Bertin és Guilleroy grófné
romantikus kapcsolata, s egykoron szenvedélyes szerelmük meghitt barátsággá
szelídült az esztendők során. Vidáman élik napjaikat a felső tízezer köreiben,
kiállításokra, operaelőadásokra járnak, kikocsiznak, elegáns vacsorákon vesznek
részt. Úgy tűnik, bensőséges viszonyukat nem bonthatják meg kisebb ellentéteik,
olyannyira társra találtak egymásban. Ám amikor a grófné évekig vidéken
nevelkedő lánya váratlanul visszatér Párizsba, hogy szülei bevezessék a
nagyvilági társaságba, a festőt szíven üti a felserdült lány és édesanyja közti
hasonlóság. Mintha csak az üdén ragyogó fiatal grófhét látná megelevenedni, aki
iránt hajdan oly heves szerelemre lobbant. És bár ezt Bertin önmaga előtt is
titkolni igyekszik, mintha hasonló érzelem lángolna fel benne ismét... Ahogy a
regény szereplői egyre inkább alámerülnek a reménytelen féltékenység áramlásába,
a távolságtartó, mégis, lüktetően eleven elbeszélés örvénylővé válik. A festő
is, a grófné is ráébred az idő visszafordíthatatlan, romboló munkájára, s az
ifjúság és szépség utáni vágy végzetük felé sodorja őket.