1974-ben jelent meg az író nagysikerű novellás könyve, a Halálaim, s ezt a
kiadást csakhamar követte a második, 1975-ben. Új kötetében is elmélkedő
visszaemlékezéseket gyűjtött össze; egy-egy szeretett arcot idézve föl a családi
körből vagy ígéretes, fénylő pillanatokat a felszabadulás ? szinte ? első
óráiból (Utolsó kenet, Az elefántcsont szipka, Kopoltyúval, Iván). Komorabb
tárgynál időznek el, a történelem sötétebb színeit idézik föl a személyi kultusz
éveit ábrázoló írások: a címadó novella, Baráti beszélgetés, Egy nap anatómiája,
Előidőkből címmel néhány korai elbeszéléssel zárul; betegsége válságos óráiban
élete nagy kérdéseivel néz szembe a főhős, számot vet önmagával: mit végzett,
mit mulasztott, s készül a nehéz próbára: ismerheti-e egy ember halála napját.
magyar szépirodalom