Szerző: Samu Mihály Akadémiai Kiadó, 2003 A demokratikus magyar fejlődés
előtérbe állítja a jogrendszer fejlesztésének követelményeit - belső és külső
szükségleteinek megfelelően. Emiatt kell a magyar valósághoz (elmélettörténeti
előzményekhez, joggyakorlat adottságaihoz, fejlettségéhez és színvonalához),
valamint a nemzetközi összefüggésekhez (elsősorban az európai joghoz) kapcsolódó
jogpolitikai jellemzők és szakmai elvek tisztázása. A demokratikus jogpolitika
alapvető hivatása a jog szerves fejlődésének biztosítása, ennek érdekében a jogi
kultúra, a jogászi szakmai értékek tudatosítása érvényesítésének elősegítése.
Ennek érdekében szükséges az általános jogpolitika lényegének fölvázolása,
különösen a jogpolitika szűrő-közvetítő és visszajelző szerepének bemutatása,
értékorientációjának jellemzése, és az aktuálpolitika befolyásának mellőzése.
Így előtérbe kerül a szakmaiság: a jogilag kivihető-érvényesíthető
kezdeményezések lehetővé tétele, a jogi relevancia rögzítése, a jogdogmatikai
megoldás tökéletesítése, a méltányosság alkalmazása. Szem előtt tartandó a jog
társadalmi fejlődésbe és világtörténelmi folyamatba ágyazottsága, valamint a
közélet új jogi szükségleteinek a kifejezése a belső és nemzetközi felelősség,
az igazságtétel és az európai jog jogdogmatikai fejlesztése terén. A jogrendszer
fejlődése nemcsak a külső befolyásoló tényezőkön, hanem jelentékeny önfejlődésén
is alapszik. A külső tényezőket illetően negatív hatást gyakorol a hatalommal
való visszaélés, amely összekapcsolódik a jogi tevékenységek hibáival (a joggal
való visszaéléssel). Emiatt jogpolitikai kívánalom a kóros (beteges) és káros
jelenségek feltárása (pl.: túlszabályozás, anómia, jogi formalizmus,
voluntarizmus, a jogi értékek mellőzése, stb.) és a szerves jogfejlődés
biztosítása. Erre tekintettel jogpolitikai elemzés és irányvonal (koncepció)
szükséges jogelméleti, jogszociológiai és összehasonlító ismeretek alapján a
jogi szabályozás kritikája, a jog reformja, a jogszolgáltatás szervezeti
fejlesztése, technikai föltételeinek biztosítása, a jogi szocializáció, a
jogászi-szakmai tudás és szemlélet fejlesztése, valamint a jogászi étosz
jelentőségének tudatosítása érdekében. Az általános jogpolitika elvi
irányvonalának tisztázása, koncepcionális fejlesztése elősegíti az ágazati
(alkotmányjogi, büntetőjogi, polgári- és munkajogi, stb.) jogpolitikájának
átgondolását és konkrét tartalmuk meghatározását. Így a jog általában (s a
magyar jogrendszer különösen) a jogi kultúra vívmányai, a jogpolitika
értékorientációja és erkölcsi megalapozottsága alapján képes hozzájárulni a
társadalmi együttélés és a közéleti együttműködés szabályozásához, a humanizmus
érvényesítéséhez. A kötet adatai: Kötés: kemény, papír Formátum: A/5 Megjelenés
éve: 2003 Terjedelem: 296 oldal