iASK Monográfiák sorozat Szerző: Magasházi Anikó Felsőbbfokú Tanulmányok
Intézete, 2018 A szingapúri kormány 1991-ben meghirdetett ?Következő Kör?
elnevezésű 30 éves programja első alkalommal helyezte az oktatást a gazdasági
stratégia középpontjába, melynek segítségével az USA egy főre eső GDP-jét is
szerette volna túlszárnyalni. A cél 15 év múlva, 2007-ben teljesült. Szingapúr
napjainkban a világ egyik leggazdagabb országa, versenyképességét a
Világgazdasági Fórum a 2. helyre rangsorolja. Oktatása 2009 óta szerepel a
PISA-felmérésekben ? minden alkalommal az első helyen végzett. Vezető egyetemét
a Times felsőoktatási rangsora a világ 25 legjobb egyeteme között tartja számon.
A szingapúri állam proaktív szerepe az oktatáson túl a K+F és az innováció,
valamint az ezt támogató intézményrendszer magas színvonalán is lemérhető. A
könyv végigköveti Szingapúr elmúlt 25 éves gazdasági-társadalmi fejlődését, és
számos tanulságot fogalmaz meg Magyarország számára. A kötet adatai: Kötés:
puhakötés Megjelenés éve: 2018 Terjedelem: 267 oldal Tartalomjegyzék: 1.
BEVEZETÉS 1.1. A kutatás módszertana 1.2. A könyv szerkezete, tartalma 1.3.
Köszönetnyilvánítás 2. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS 2.1. Fogalmak alkalmazása 2.2. A
transznacionális vállalatok kialakulása és működésük kutatásának főbb elméletei
2.3. Transznacionális vállalatok nemzetgazdasági, ágazati keretben 2.4.
Transznacionális vállalatok globális termelési hálózatai a mai világgazdaságban
2.5. A TNC-k globális hálózatai kutatásának elméleti keretei 2.5.1. Globális
értékláncok: (GVC) 2.5.2. Globális termelési hálózatok (GPN) 2.5.3. Globális
innovációs hálózatok (GIN) 2.6. Globális hálózatok és ipari ? szolgáltatási
klaszterek 3. A KUTATÁS ÁTTEKINTŐ TÉRKÉPE, A KUTATÁSI MODELL FELÁLLÍTÁSA 4.
SZINGAPÚR ÚTJA A BÉRELŐNYTŐL AZ INNOVÁCIÓVEZÉRELT GAZDASÁG FELÉ 4.1.
Előfeltételek 4.1.1. Történelmi előzmények 4.1.2. Politika, kultúra, identitás
4.1.3. A tényezőellátottság szerepe a nemzeti kompetitív előnyök kialakulásában
4.2. Gazdasági stratégia és azt segítő intézményrendszer 4.2.1.
Gazdaságirányítás, befektetés-ösztönzés 4.2.2. Az oktatáspolitika és
intézményrendszer 4.2.3 Kutatás-fejlesztés: ?zöldmezős? kezdetektől réspiaci
kiválóságig 4.2.4. Ipari övezetek, klaszterek, innovációs központok ? és a TNC-k
4.3. TNC-k és hálózataik Szingapúr kiemelkedő ágazataiban 4.3.1. Vállalati
stratégiák, empirikus tapasztalatok az elektronikai ipar területén 4.3.2. Az
olajfinomítástól a vegyiparon át a biomedikáig 4.3.3. Hajógyártástól az új
sikerágazatig: vállalati esetek 4.3.4. Példák a feldolgozóiparon túl:
légiközlekedés 4.4. Szingapúr hídfő-szerepe és az ASEAN +3 regionalizmus 4.5.
Globalizáció és a szingapúri szociális rendszer 5. KIS ORSZÁGOK A VILÁGGAZDASÁGI
ÁTRENDEZŐDÉSBEN 5.1. Szingapúr és Magyarország számokban és rangsorokban
1999/2000?2015 között 5.2. Magyarországot és Szingapúrt egyaránt keresztező
TNC-hálózatok 5.2.1. Esettanulmány: Amri ? biomedikai kutatások 5.2.2.
Biopolis?Pharmapolis: hálózatosodás Szingapúrban és Debrecenben 5.2.3.
Esettanulmány Philips?LiteOn: Globális átrendeződések az elektronikai iparban
5.3. Magyar kezdetek a bérelőnytől az innovációvezérelt gazdaság felé? 5.3.1. A
Nemak cég és sikeres kkv-k: hálózatosodás a Győri Ipari Parkban 5.3.2. Innonet
Innovációs és Technológia központ hatása start-up-ok fejlődésére 5.3.3. A
Samsung Electronics Hungary (SEH) és beszállítói nagyvállalattá válása 5.3.4.
Intézményi lehetőségek a hálózatosodás erősítésére 6. ÖSSZEFOGLALÁS 6.1. A
transznacionális vállalati hálózatok sokszínűsége 6.2. A szingapúri
gazdaságpolitika, intézményrendszer és a globális hálózatok 6.3.
Következtetések, ajánlások 6.4. További kutatási irányok MELLÉKLETEK
IRODALOMJEGYZÉK