Minden idők talán legsikeresebb hazai rockzenekara, az Omega 60 esztendővel
ezelőtt, a beat-korszakban kezdte a működését. A kezdeti próbálkozásokat
követően az évtized közepére alakult ki az első, stabilnak nevezhető felállás.
Saját dalaik ekkor még nem voltak, de így is jól beilleszthetőek voltak a
Lemezgyár azon gyakorlatába, amelyben épp futó, külföldi slágereket magyar
beatzenekarok, vagy táncdalénekesek rögzítettek kislemezre. Az együttes nyolc
feldolgozást rögzített, melyek négy kislemez formájában láttak napvilágot. 1967
tavaszán, Mihály Tamás zenekarba való belépése és az Illés saját, magyar nyelvű
beatdalai kapcsán az Omegában is felmerült az igény néhány saját szerzemény
megírására. Később, Presser Gábor csatlakozásával állandó dalszerző került a
zenekarba és beindult az Omega gépezete. Kislemezfelvételek, fesztivál-
fellépések követték egymást, alkalmanként szólóénekeseket is kísértek, de közben
beérkeztek az első külföldi meghívások is. Erről az izgalmas időszaknak állít
emléket ez a kiadvány. Az Omega tagsága ?66 és ?68 között: Kóbor János: ének,
gitár (1-21) Benkő László: billentyűk, egyéb hangszer, ének (1-21) Laux József:
dobok, ütőhangszerek (1-21) Mihály Tamás: basszusgitár, ének (9-21) Presser
Gábor: billentyűs hangszerek (9,10, 12-21) Molnár György: szólógitár (14-21)
Somló Tamás: ének, szax, szájharmonika (1-11, 14) Kovacsics András: gitár (1-13)
Varsányi István: basszusgitár (1-8) Wittek Mária: ének (1-8) Közreműködött:
Zalatnay Sarolta: vokál (14)