A borsról kizárólag, mint a fűszerek királyáról lehet és érdemes beszélni. A
világ legelterjedtebb ízesítője, amely szinte minden nemzet gasztronómiájának
nélkülözhetetlen elemévé vált. Az ókorban és középkorban ára megegyezett az
aranyéval és legalább annyira elfogadott fizetőeszköznek számított.
Birtoklásáért, kereskedelméért birodalmak vetekedtek és tulajdonképpen ez a
fűszer volt a nagy felfedezések katalizátora. Csípős aromája kiemeli az ételek
ízét, de az elfogyasztott mennyiséggel érdemes óvatosan bánni, ugyanis izgatja
az emésztőrendszert. Őrölve és egészben egyaránt felhasználjuk. Az egész
borsszemek légmentesen lezárt edényben, szinte korlátlan ideig megőrzik élvezeti
értéküket. Az őrölt bors esetében, minél finomabb az őrlés minősége, annál
erőteljesebben adja ki aromáit. A feketebors, fehérbors és zöldbors ugyanazon
növény termései, csak különböző érési állapotban szüretelik őket, továbbá a
feldolgozásuk is eltérő. Feketebors: az éretlen szemeket szüretelik, majd
szárítják, ennek köszönhetően alakul ki ráncos felülete és fekete színe. A
feketebors aromái a legerősebbek. Felhasználása: szinte minden ételféleséghez
jól használható, levesektől a hús és halételeken át, egészen a péksüteményekig.
Aki érzékeny a borsra, vagy diétás étrendet követ, borsikafűvel kiválthatja.
Jellemzők hozzáadott cukor nélkül Igen