Kolin-só cseppek - 100ml - GAL Termékünket elsősorban azok számára javasoljuk,
akik kevés tojássárgáját és májat esznek. A napi javasolt kolin-bevitel még az
EFSA szerint is minimum 400 mg felnőttek számára. 1 db tojássárgája 100-150, míg
10 dkg máj 200-450 mg kolint tartalmaz. Más ételek kolin-tartalma alacsony (a
kaviártól, velőtől és pár nem gyakori ételtől eltekintve). Aki nem eszik tehát
napi 2-3 db tojássárgáját + lehetőleg hetente legalább egyszer májat, az még ezt
a 400 mg-os napi kolin-mennyiséget is nehezen éri el. Holott a megfelelő
kolin-bevitel fontos, többek közt azért, mert hozzájárul a megfelelő: ?
emésztéshez a gyomorsav-termelés által ? májműködéséhez ?
homocisztein-metabolizmushoz ? zsíranyagcseréhez Termékünk a kolint ún. kolin-só
(kolin-klorid) formájában tartalmazza, amit azért választottunk, mert egy jól
hasznosuló, stabil forma, sok vizsgálatban is ezt használták, és mert vízen
kívül semmi egyéb hordozóanyag használata nem szükséges hozzá. Fogyasztási
javaslat: Napi 6-28 csepp egy vagy több részletben. Töményen ne fogyasszuk,
mindig folyadékba vagy ételbe keverjük. Sós íze miatt kis mennyiségben még nem
rontja el a leves ízét, sütni-főzni is lehet vele. Ha viszont pár cseppnél
egyszerre többet fogyasztunk, és nem szeretjük az ízét, akkor javasoljuk csak
1-2 kortynyi folyadékba cseppenteni, és gyorsan lehörpinteni két falat étel
közt, vagy egy kellemes ízű ital előtt. Terhesség és szoptatás alatt 12-28
cseppet javaslunk, ha étkezésünk nem kolin-dús. Az ajánlott fogyasztási
mennyiséget ne lépje túl! A termék nem helyettesíti a kiegyensúlyozott,
változatos étrendet és az egészséges életmódot. Gyermekek elől elzárva
tárolandó. Kolin-só cseppek - 100ml - GAL A kolin-só A megfelelő mennyiségű
kolin fogyasztása azért fontos, hogy agyunk, idegrendszerünk, májunk, veséink
kielégítően működjenek, sőt minden sejtünk olajozott működéséhez fontos. Az
alacsony kolin-bevitel egyenes következménye többek közt a metabolikus
szindróma, rossz memória, velőcsőzáródási rendellenesség, rosszul működő
idegrendszer (fokozott érzékenység stresszre), inzulin-rezisztencia és zsírmáj,
májcirrózis. Sajnos az emberek többsége súlyos kolin-hiányban szenved, és alig
akad ember, akinek a kolin-bevitele elegendő lenne. Jelentős mennyiségben
természetes élelmiszerek közül csak a tojássárgája, a máj és az agy tartalmazza.
Ezek közül tojást és májat sokan esznek. Egy darab tojássárgája 120-150 mg
kolint tartalmaz, míg 10 dkg máj kb. 400 mg-ot. Az erős hőkezelés árt neki, de a
főzés/párolás nem sokat. Napi minimum 5-600 mg kolint kellene fogyasztania
mindenkinek (425-550 mg közt van a hivatalos ajánlás is). Ki eszik meg átlag
napi 4-5 tojássárgáját legalább? Vagy csak napi 3-4-et, de akkor heti minimum
kétszer májat is? Remélem, sokan. Viszont aki nem, annak fontos pótolnia!
Kismamák és a kolin-só Kismamáknak még ennél is fontosabb a kolin, és sokkal
nagyobb mennyiségre is van szükségük. Legalább napi 930 mg kolinhoz fontos
hozzájutniuk, ami kb. 6-8 db tojássárgája naponta. Azonfelül, hogy a magzat
normális fejlődéséhez kulcsfontosságú, és így a születési és
magzatfejlődési-rendellenességeket is segít megelőzni, egy 2012-es vizsgálatban
azt találták, hogy azok az anyukák, akik a terhesség során napi 930 mg kolint
kaptak, ?jobb? idegrendszerű, egészségesebb gyermekeknek adtak életet, mint
azok, akik ?csak? 480 mg kolint kaptak. A ?jobb? idegrendszerű azt jelenti, hogy
terhesség alatt mind a placenta, mind a magzat stressz-szintje csökkent (CRH,
kortizol), majd megszületésük után is pár hónaposan mérve jobb
?stressz-rendszerrel? rendelkeztek (pl. jobban működő HPA-tengely, jobb
visszacsatolások). Az ilyen jobb ?stressz-rendszerrel? rendelkező csecsemők
felnőtt korukra védettek maradnak számos betegséggel szemben, így az
inzulin-rezisztencia, magas vérnyomás és minden stressz okozta betegség ellen,
ugyanis a stresszre való fogékonyságunkat erősen a születésünkkor kialakult
HPA-tengely milyensége határozza meg (ismert koraszülöttek esetében is, hogy
felnőttként sokkal fogékonyabbak a stresszre, inzulin-rezisztenciára). Érdekes
megfigyelés - Weston Price részéről - az is, hogy a természeti népeknél a
terhesség és szoptatás alatt magasabb kolin-tartalmú táplálkozást biztosítanak a
kismamáknak. Ha tehát minimum 930 mg kolinhoz jutunk, a kismamák legalább a
harmadik trimeszterben, azzal megtehetjük az első és talán legfontosabb lépést
afelé, hogy kiegyensúlyozott felnőttekké váljunk majd. Ezenfelül a
preeklampsziát is feltehetően megelőzi a terhesség alatt, ugyanis annak oka a
placenta magas CRH (corticotropin releasing hormone)-szintje, amit a
kolin-szedés jelentősen csökkent. Ez a kutatás azért is érdekes, mert kismamák
egy eleve nem kevés, 480 mg kolint szedő csoportjához képest volt jelentős
pozitív változás a 930 mg kolint szedő kismamáknál és gyermekeiknél. A
kutatásban kolin-kloridot, azaz kolin-sót alkalmaztak (mindkét csoportban 380 mg
kolin jött táplálékból, az egyikben +100 mg kolin jött kolin-kloridból, míg a
másikban +550 mg). A kolin-sók (és minden egyéb kolin-tartalmú alapanyag, mint
pl. kolin-bitartarát stb.) egyik lényeges minőségi mutatója az ún.
amin-tartalom, ami 10 ppm-ig számít megfelelőnek. Az általunk használt alapanyag
amin-tartalma jellemzően ennek tizede (1 ppm) és pont az említett kutatásban
használt kolin-só formát alkalmaztuk. Velőcsőzáródás Mindezeken túl a kolin a
velőcsőzáródási probléma ellen is hatásos. Sokkal hatásosabb, mint a B9-vitamin
(folsav/folát). Sőt, kolin-hiány esetében még a folsav/folát sem akadályozza meg
a velőcsőzáródást, míg csak a megfelelő mennyiségű kolin képes még alacsony
B9/folsav/folát-bevitel esetén is megelőzni azt! Memória A terhesség alatti
nagyobb kolin-bevitel jobb memóriát eredményez a gyermekeknél, de emellett az
időskori gyors memóriaromlás előfordulását is (fordítottan) arányosnak találták
a magzati és a későbbi élet során bevitt kolinnal. Négy éves korig különösen
fontos a megfelelően magas kolin-bevitel a memória fejlődése érdekében. Azonban
az élet későbbi szakaszában, még akár időskorban is a megemelt kolin-bevitel jó
hatású a memóriára. Krónikus gyulladás Vizsgálatokban a magasabb kolin-bevitel
alacsonyabb szervezet-szintű gyulladással párosul. Daganatos megbetegedések A
megfelelő kolin-bevitel csökkenti a daganatos megbetegedések kockázatát,
különösen a máj- és mellrák kockázatát. Zsírmáj és metabolikus-szindróma
Alacsony kolin-bevitel esetén a máj elzsírosodik, metabolikus szindróma,
inzulin-rezisztencia alakul ki már viszonylag rövid távon is. Felhívás: Az
étrend-kiegészítők a hazánkban is érvényben levő európai uniós szabályozás
szerint olyan élelmiszerek, amelyek a hagyományos étrend kiegészítését
szolgálják, és koncentrált formában tartalmaznak tápanyagokat vagy egyéb
táplálkozási vagy élettani hatással rendelkező anyagokat, egyenként vagy
kombináltan. E termékek a hivatalos állásfoglalásnak megfelelően nem
gyógyszerek, nem rendelkeznek gyógyhatással, s nem alkalmasak betegségek
kezelésére, sem megelőzésére. A GAL Vital SynergyTech Kft. valamennyi
kommunikációs felületén tiszteletben tartja a fentiek jogforrásául szolgáló
37/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendeletben írtakat, továbbá a gazdasági
versenyhivatali előírásokat. Kijelentjük, hogy a termékeink hatóanyagairól szóló
írásaink kizárólag a legfrissebb, független és mértékadó kutatások alapján,
összefüggéseik mélyreható tanulmányozása nyomán születnek, s azok eredményeinek
bemutatására szolgálnak a fogékony és érdeklődő Olvasók tájékoztatásának
törekvésével. E szövegek eladásösztönző célt nem hordoznak, a termékeink
megvásárlására nem buzdítanak. Ha Vásárlóink visszatérő rendeléseikkel
megtisztelnek bennünket, az csakis azért történjék, mert a GAL termékek jótékony
hatásait maguk tapasztalták. Ebben hiszünk, ezért dolgozunk. Felhasznált
(szak)irodalom: Jiang, X., Yan, J., West, A. A., Perry, C. A., Malysheva, O. V.,
Devapatla, S., ? Caudill, M. A. (2012). Maternal choline intake alters the
epigenetic state of fetal cortisol-regulating genes in humans. The FASEB
Journal, 26(8), 3563?3574. Zeisel SH, da Costa KA: Choline: an essential
nutrient for public health. Nutr Rev. 2009 Nov;67(11):615-23. Corbin KD, Zeisel
SH. Choline metabolism provides novel insights into nonalcoholic fatty liver
disease and its progression. Curr Opin Gastroenterol. 2012 Mar;28(2):159-65.
Poly C, Massaro JM, Seshadri S, Wolf PA, Cho E, Krall E, Jacques PF, Au R. The
relation of dietary choline to cognitive performance and white-matter
hyperintensity in the Framingham Offspring Cohort. Am J Clin Nutr. 2011
Dec;94(6):1584-91.
https://www.tenyek-tevhitek.hu/a_kolin_nelkulozhetetlen_az_egeszseges_elethez.htm
Examine.com