Hatóanyagok 2 kapszulában: Kurkuma por 1000mg Ajánlott napi adagolás: 2
kapszulát bő vízzel lenyelni étkezés után. OÉTI notifikációs szám: 12037/2013
?Kurkuma, a gyógyító fűszer Az újabb kutatási eredmények szerint a curry egyik
alkotórésze - a kurkumin - segíthet az Alzheimer-kór, a rák és egy sor más
betegség gyógyításában. A kurkumával folytatott klinikai próbák még nem
kezdődtek el, a vizsgálatokat végző egyik neves rákkutató intézet ennek ellenére
már most kiáll a fűszer használata mellett. Természetes eredetű gyógyhatású
vegyületek Izgalmas és tanulságos azoknak a gyógyszereknek a története, melyek
fejlesztése úgy kezdődött, hogy valaki átnyálazta az ősi népi gyógyszerészeti
könyveket, vagy csak egyszerűen letépett egy érdekes levelet az erdőben sétálva.
Számtalan, mára bizonyított hatású vegyület eredete nyúlik vissza növényekben,
állatokban, vagy akár egy pocsolyában talált rejtélyes összetevőkhöz. Az
aszpirin a fűzfa kérgéből, a koleszterinszintet csökkentő sztatin egy
penészgombából, a malária-ellenes artemisinin pedig egy, a kínai népi
gyógyászatban használatos cserjéből származik. Mindezek ellenére az utóbbi
évtizedekben meglehetősen ingoványos tereppé vált a hagyományos szerek
felhasználása a gyógyszerfejlesztő cégek számára. A Shaman Pharmaceuticals nevű
cég például 90 millió dollárt fordított a népi gyógyászatban alkalmazott szerek
felkutatására a kilencvenes években, végül azonban csak táplálék-kiegészítőként
tudta azokat értékesíteni, sőt azóta csődbe is jutott. A trend azonban ismét
megfordulni látszik. Újabban több ígéretes természetes vegyület újrafelfedezése
történt meg. A vörösborban található resveratrol, vagy a halakból kinyerhető
omega-3-zsírsavak is nagy figyelmet kaptak, ugyanis a kezdeti kísérletek alapján
olcsó, hatékony és kevés mellékhatással járó megoldást jelenthetnek számos
betegség kezelésében és megelőzésében. A kurkuma, ez a narancssárga por is
feliratkozott a listára: a kurkumát a hasonló nevű, Ázsiából származó növényből
(Curcuma longa) vonják ki és a különböző curryk, vindalook és egyéb indiai
ételek elengedhetetlen alkotórésze ősidők óta. Nemcsak az ételek ízesítésére és
színezésére kiváló, de tartósítószerként is hatásos. A kurkuma biológiailag
aktív összetevője a kurkumin, illetve ezek származékai, a kurkuminoidok számos
hatását sikerült dokumentálni: ismert antioxidáns, ezen kívül gyulladás gátló,
vírus-, baktérium- és gombaölő hatású, ami segíthet a rák, a cukorbetegség, az
ízületi gyulladások, az Alzheimer-kór, és más betegségek kezelésében is. A
tudományos publikációk növekvő száma is jelzi az érdeklődés növekedését: míg
2000-ben csak mintegy száz publikáció foglalkozott a kurkuminnal, 2005-ben ez a
szám háromszázra emelkedett. A magukat ? viccesen ? kurkuminológusoknak nevező
kutatókat nem csak a vegyületek széleskörű felhasználhatósága, hanem az alacsony
toxicitása is lelkesíti. Az eddigi vizsgálatok alapján a fűszert és annak
származékait nem csak rettegett betegségek kezelésére, hanem azok olcsó és
egyszerű megelőzésére is fel lehet majd használni. A vegyület számos csábító
tulajdonsággal rendelkezik. Mivel több molekuláris reakciót is befolyásol,
hatásos lehet a rákellenes terápiában is: a rosszindulatú sejtek csak lassan
válnak ellenállóvá vele szemben, és csak több mutáció árán képesek legyőzni a
vegyület több irányból érkező támadását. De vajon alkalmas-e a vegyület a
széleskörű alkalmazásra? Némely vizsgálat nagyobb óvatosságra int vele
kapcsolatban. A több mint 1800 kurkuminnal foglalkozó publikáció közül, némelyik
arra figyelmeztet, hogy a vegyület egyidejű hatásai közül egyesek éppen hogy a
betegség kialakulását segíthetik. A kurkuma gyógyászati célú alkalmazásának
története A hindi nyelven haldinak, kínaiul dzsiang-huangnak, tamilul
mandzsalnak nevezett kurkuma mint gyógynövény, több mint ötezer éves múltra
tekint vissza. Akkoriban, az indiai ajurvédikus gyógyászat szerint
sebgyógyításra, vértisztításra és gyomorbántalmakra használták. Az első említés
a szakirodalomban 1970-ig nyúlik vissza, amikor is indiai kutatók arról
számoltak be, hogy a kurkumin patkányokban csökkentette a vér
koleszterin-szintjét. A kurkumával folytatott kísérletek fonalát a kilencvenes
években vették fel újra Bharat Aggarwal, a Genentech egykori kutatójának
vezetésével. Aggarwal korábban rákkutatással foglalkozott és figyelme több
kerülő után fordult a kurkumin felé. Az 1980-as években Aggarwal volt az a
Genentech-nél, aki azonosította a tumor nekrózis faktor (TNF) alfának és bétának
nevezett két molekulát, melyek hatásos tumorellenes vegyületeknek bizonyultak. A
TNF molekulák - ha megfelelő helyen szabadulnak fel - nevüknek megfelelően
képesek a ráksejtek elpusztítására, viszont ha a véráramba kerülve mindenfelé
szétoszlanak, akkor akár a rák kialakulását is elindíthatják. A TNF-ek egy
fontos fehérjét aktiválnak, ami egy sor olyan gént kapcsol be, vagy ki, melyek a
gyulladás- és a sejtosztódás szabályozásában vesznek részt. A gyulladás és a
szabályozatlan sejtosztódás közötti kapcsolat felismerése késztette rá
Aggarwalt, hogy visszatérjen kezdeti kutatási témájához: 1989-ben a texasi
egyetemen olyan vegyületeket kezdett kutatni, melyek amellett, hogy
gyulladáscsökkentők, tumor ellenes hatással is bírnak. Felidézve fiatalkori
emlékeit, vagyis hogy a kurkuma az ajurvédikus gyógyászat szerint
gyulladáscsökkentő hatású, úgy döntött, ad egy esélyt a fűszernövénynek.
?Hoztunk a konyhából egy kis kurkumát, és rászórtuk a sejtekre? ? emlékszik
vissza Aggarwal. ?Nem hittünk a szemünknek: teljesen blokkolta a TNF és az
általa aktivált fehérje hatását!? Aggarwal a továbbiakban egy sor adatot
publikált, miszerint a kurkumin gátolja a különböző ráksejtek osztódását és
szétvándorlását. Munkája alapján a kurkumint mint segédmolekulát kipróbálták
korai fázisú klinikai vizsgálatokban, hasnyálmirigyrák és a csontvelőrák egyik
fajtája, a mielóma esetén. Mások vastagbélrák és Alzheimer-kór megelőzésére is
kipróbálták. Sejt- és állatkísérletek alapján a kurkuma hatásos lehet több
gyulladásos megbetegedés, így a hasnyálmirigy-gyulladás, az ízületi gyulladások,
a bélhurut, az allergia, vagy a nátha kezelésére, emellett ígéretesnek tűnik a
cukorbetegség, egyes autoimmun betegségek, valamint a szív- és érrendszeri
megbetegedések kezelésére is. A klinikai vizsgálatok egyelőre még váratnak
magukra, ám Aggarwal lelkesen küzd a fűszer sikeréért. A kurkumin használatának
esetleges hátrányai Az eddigi vizsgálatokat végző vezető rákkutató intézet, az
MD Anderson Cancer Center is kiáll a kurkumin használata mellett, ami szokatlan
egy olyan szer esetében, melynél a klinikai vizsgálatokat még nem végezték el.
Olyannyira, hogy az intézet weboldalán napi nyolc gramm kurkuma bevitelét
javasolják, ami az indiai diétának is mintegy negyvenszerese. Aggarwal bízik
kedvenc fűszerében és minden nap bevesz egy kurkumin-tablettát. ?Az emberek
rengeteg táplálék-kiegészítőt fogyasztanak, ám nem hiszem, hogy ezen kívül
bármire szükségük lenne? - mondja a kutató. Az MD Anderson intézet és mások
jelentései a kurkumin csodatéteményeiről szólva azonban általában elfelejtik
megemlíteni a szer árnyoldalát: a szakirodalom ritkán ugyan, de beszámol arról,
hogy bizonyos esetekben a kurkumin elősegítheti a rákos sejtek túlélését is.
2004-ben az izraeli Yosef Shaul egy NQO1 nevű enzimet tanulmányozott, mely a jól
ismert p53 nevű fehérje működését szabályozza. A p53 szintje akkor növekszik meg
a sejtben, amikor valamilyen védekező manőverre van szükség, például rákos
elfajulás, vagy sérülés esetén. Ilyenkor a fehérje leállítja a sejt osztódását,
sőt öngyilkosságra is utasíthatja a sejtet. Shaul és kollégái azt találták, hogy
a dikumarol és rokon vegyületei blokkolják az NQO1-et, megakadályozva ezzel a
p53 működését. A kutatók megvizsgálták, hogy mi történik a p53-mal, ha
antioxidáns vegyületeket ? kurkumint vagy a vörösborban található resveratrolt ?
adnak egészséges, vagy leukémiás sejteknek. Nagy meglepetésre a kurkumin
meggátolta a p53-at, így az nem tudta kigyomlálni a károsodott sejteket. Azóta
már más kutatók is jutottak hasonló eredményre, igaz Aggarwal is fel tud hozni
olyan példát, mely szerint a kurkumin éppen hogy aktiválja a p53 fehérjét. A
jövőben mindenesetre tisztázni kell a ma még bizonytalan kérdéseket. Könnyen
lehet, hogy a szer eltérő hatásaiért az eltérő ? és bizonytalan ? koncentráció a
felelős. Nem biztos ugyanis egyelőre, hogy az elfogyasztott kurkumin milyen
arányban szívódik fel a vérbe, milyen koncentrációban jut el a szövetekhez, és
ezek után milyen hatást vált ki az emberi szervezetben. Egy új gyógyszer
bevezetése előtt alapvető fontosságú az ideális dózis megállapítása. Akár még az
aszpirin is lehet káros, ha túl nagy mennyiségben alkalmazzák. Az ideális dózis
megállapítása viszont hosszadalmas folyamat eredménye, és a gyógyszercégek
egyelőre nem nagyon tülekednek, hogy a vizsgálatokat a kurkumin esetében is
elvégezzék. A gyógyszergyárak amúgy is előnyben részesítik az olyan
vegyületeket, amelyeknek egyértelmű a támadáspontja, a többféle hatással bíró
szereknek ugyanis a mellékhatásai is számosabbak lehetnek. Ott van továbbá a
népi gyógyszerek zűrzavaros szerzői jogi helyzete. A kurkuma a szerzői
jogbitorlás tipikus, biotechnológiából vett példájává vált, miután a Mississippi
Egyetem levédette a szert, mint sebgyógyulást fokozó vegyületet. Az amerikai
szabadalmi hivatal érvénytelenítette a szabadalmat, mivel az indiai kormányzat
tudományos tanácsadói hivatala megkérdőjelezte a szabadalmaztathatóság egyik
feltételét: nevezetesen a találmány újdonság mivoltát. Külön érdekesség, hogy a
hivatal egy 1953-as indiai szakcikken túl ősi szanszkrit szövegekre is
hivatkozott, melyekben már részletezték a kurkuma gyógyító erejét. Ennek
ellenére több cég is próbálkozik a kurkumin módosított származékainak piacra
dobásával - így érvényesítve az újdonság kritériumát - ám a befektetők így sem
szívesen támogatják egy olyan szer fejlesztését, melynek hatása több
támadásponton keresztül érvényesül. Mindezek ellenére, ha sikerül túljutni a
gyógyszerfejlesztés buktatóin, és a biztonságosság is beigazolódik, a kurkumin
olcsó versenytársa lehet számos elterjedt gyógykészítménynek. A bíztató
állatkísérletek után Gregory Cole, a University of California kutatója például
már a klinikai kísérleteket készíti elő, melyektől azt várja, hogy beigazolódik
a kurkumin Alzheimer-kórt megelőző hatása. Amennyiben sikerrel járnak,
feleségével úgy tervezik, hogy a szert étolajba keverve dobják majd piacra,
bárki számára elérhetővé téve azt.? Gary Stix cikke nyomán, Scientific American,
2007. február Figyelmeztetés Az ajánlott napi adagot ne lépje túl! Gyermekek
elől elzárva tartandó! Az étrend-kiegészítő fogyasztása nem helyettesíti a
kiegyensúlyozott vegyes étrendet és az egészséges életmódot. Epehajtó hatása
miatt epeköves betegeknek nem javasolt. Véralvadásgátló gyógyszereket szedőknél
fokozhatja a vérzések kockázatát. Terhesek nem szedhetik az esetleges
méhösszehúzó hatás miatt.