Terme?szet A?lda?sa datolya A?tlagos ta?pe?rte?k/100 g Energiatartalom 1321
kJ/311 kcal Zsi?r 0,1 g amelybo?l teli?tett zsi?rsavak <0,1 g Sze?nhidra?t 75
g Fehe?rje 2,5 g So? <0,1 g A datolyapa?lma (Phoenix dactylifera) az
egysziku?ek oszta?lya?nak a pa?lmavira?gu?ak rendje?be, ezen belu?l a
pa?lmafe?le?k csala?dja?ba tartozo? nemzetse?g, e?des gyu?mo?lcse?e?rt
termesztik. Ba?r eredete nem ismert, felteheto?en Irakbo?l sza?rmazik, azonban
sza?mos fajta?ja?t termesztik tro?pusi e?s szubtro?pusi teru?leteken
vila?gszerte. A gyu?mo?lcs gazdag e?lelmi rostokban, melyek segi?tenek
megelo?zni az LDL (?rossz?) koleszterin abszorpcio?ja?t (felszi?vo?da?sa?t) a
be?lrendszerben. Ezen ki?vu?l ve?dik a vastagbelet a ra?kkelto? vegyi anyagok
felszaporoda?sa?to?l. Kiva?lo? forra?sa az A-vitaminnak, amely antioxida?ns
tulajdonsa?gokkal rendelkezik, e?s fontos szerepe van a la?ta?sban is. Tova?bba?
hozza?ja?rul a nya?lkaha?rtya e?s a bo?r ege?szse?ge?nek fenntarta?sa?hoz, ve?d
a tu?do?-, e?s sza?ju?regi daganatok kialakula?sa ellen. Antioxida?nsai ko?zu?l
kiemelkedik a be?ta-karotin, lutein e?s zeaxantin, melyek ve?dik szervezetu?nket
a szabad gyo?ko?k okozta ka?ros hata?sokto?l. Antikarcinoge?n hata?sukat
elso?sorban a vastagbe?l-, prosztata-, mell-, tu?do?- e?s hasnya?lmirigyra?k
ellen igazolta?k. Szinte?n antioxida?ns tulajdonsa?gokkal rendelkezo?
o?sszetevo?je a flavonoidok ko?ze? tartozo? tanninok, melyek
gyullada?scso?kkento?ek e?s cso?kkentik a ve?rze?kenyse?get. Kiva?lo?
vasforra?s, amely nyomelem a vo?ro?sve?rtestekben tala?lhato? hemoglobin
alkoto?re?sze, az oxige?n sza?lli?ta?sa?ban fontos. A datolya rendszeres
fogyaszta?sa?val megelo?zhetju?k a ?no?kne?l gyakori- ve?rszege?nyse?g
kialakula?sa?t. A datolya gazdag a?sva?nyi anyagokban is, mint pe?lda?ul
kalcium, manga?n, re?z e?s magne?zium. A kalcium elengedhetetlen a csontok e?s
fogak fele?pi?te?se?ben, az izmok o?sszehu?zo?da?sa?hoz, ve?ralvada?shoz e?s az
idegsejtek ingeru?letvezete?se?ben. A manga?n fontos a ko?to?szo?vet
ke?pze?sben, a zsi?r-e?s sze?nhidra?t anyagcsere?ben, a fehe?rje?k
szinte?zise?ben, valamint t egy fontos szabadgyo?ko?k ellen ve?do? enzimnek, a
szuperoxid-dizmuta?znak a kofaktora. A re?z a vo?ro?sve?rsejtek ke?pze?se?ben, a
magne?zium pedig a csontok no?vekede?se?ben e?s fejlo?de?se?ben vesz re?szt. A
datolya jelento?s ka?liumtartalma a sejtek, a sejt ko?zo?tti folyade?k e?s a
testnedvek egyik fo? elektrolitja. Tova?bba?, fontos szerepet to?lt be a
szi?vritmus e?s a ve?rnyoma?s szaba?lyoza?sa?ban, ve?d a stroke e?s a
korona?ria?s szi?vbetegse?gek kialakula?sa ellen. Tova?bba?, a gyu?mo?lcsben
megtala?lhatjuk a B-vitamin-csoport tagjait, e?s a K-vitamint is. Nagy
mennyise?gben tartalmaz a sze?nhidra?tok anyagcsere?je?hez ne?lku?lo?zhetetlen
piridoxint (B-6 vitamin), niacint (B-3 vitamin), pantote?nsavat (B-5 vitamin)
e?s riboflavint (B-2 vitamin). K- vitaminja pedig a ve?ralvada?si faktorok
szinte?zise?hez e?s a csontanyagcsere?ben fontos. Fogyaszd Te is ege?szse?ged
mego?rze?se e?rdeke?ben!