méhkarika, méhtámasztó, méhkoszoru). Leginkább a gyermekágy nyomában járó
méhbetegségeknek egy csoportjánál, amelyet a méh helyzetváltozásainak neve alatt
foglalunk össze (descensus, prolapsus, anteversio, anteflexio, retroversio,
retroflexio), az orvoslás egyik módja abban áll, hogy M.-vel támasztjuk meg a
sülyedő méhet, vagy óvjuk az előeséstől s tartjuk rendes helyén. A M.-t már az
ókroban ismerték s a görögök pesszosznak nevezték, amiből az általánosan
elfogadott pessarium származik. A M. a legkülönbözőbb alakban készül. Van
gyűrü-, golyó-, tojás-, tányér-alaku; van olyan, amely a szánkához hasonlít, van
8- és van S-alaku, patkó- és lira-alaku és van a lepke 2 szárnyához hasonló,
nyitható és zárható pessarium. Az alak különbözősége szerint változik és a
hüvely nagyságához és alakjához is alkalmazkodik. Az anyag, amiből készül, ma
más mint régen volt. Fa, elefántcsont, bőrből készült s kenderrel kitömött, vagy
kenderrel körülfont és viaszkkal, kátránnyal bevont vaskarikák helyett ma
celluloidból vagy kemény kaucsukból valókat használnak, mert azok legkevésbbé
izgatják hosszas ottfekvésükkel a hüvelyt. A M. helyes alkalmazása nem könnyü;
csak orvosra volna szabad azt bizni és nem a bábákra és kenőasszonyokra, mint
ahogy asszonyaink nálunk és másfelé is teszik. A M.-t baj nélkül sokáig el lehet
viselni, ha a beteg kellően tisztán tartja s az orvossal időről-időre
ellenőrizteti annak fekvését. Két-három hónaponkint jó teljesen eltávolítani s
néhány nap mulva újjal fölcserélni, nehogy ártson. Elhanyagolt, bentfelejtett M.
átfúrhatja a hólyagot vagy a végbelet. Újabban occlusiv pessarium neve alatt
forgalomba jutott Mensinga dr. kaucsuksipkája, amelynek célja volna a méhszáj
elfödése a fogamzás meggátlására. méhkarika, méhtámasztó, méhkoszoru). Leginkább
a gyermekágy nyomában járó méhbetegségeknek egy csoportjánál, amelyet a méh
helyzetváltozásainak neve alatt foglalunk össze (descensus, prolapsus,
anteversio, anteflexio, retroversio, retroflexio), az orvoslás egyik módja abban
áll, hogy M.-vel támasztjuk meg a sülyedő méhet, vagy óvjuk az előeséstől s
tartjuk rendes helyén. A M.-t már az ókroban ismerték s a görögök pesszosznak
nevezték, amiből az általánosan elfogadott pessarium származik. A M. a
legkülönbözőbb alakban készül. Van gyűrü-, golyó-, tojás-, tányér-alaku; van
olyan, amely a szánkához hasonlít, van 8- és van S-alaku, patkó- és lira-alaku
és van a lepke 2 szárnyához hasonló, nyitható és zárható pessarium. Az alak
különbözősége szerint változik és a hüvely nagyságához és alakjához is
alkalmazkodik. Az anyag, amiből készül, ma más mint régen volt. Fa,
elefántcsont, bőrből készült s kenderrel kitömött, vagy kenderrel körülfont és
viaszkkal, kátránnyal bevont vaskarikák helyett ma celluloidból vagy kemény
kaucsukból valókat használnak, mert azok legkevésbbé izgatják hosszas
ottfekvésükkel a hüvelyt. A M. helyes alkalmazása nem könnyü; csak orvosra volna
szabad azt bizni és nem a bábákra és kenőasszonyokra, mint ahogy asszonyaink
nálunk és másfelé is teszik. A M.-t baj nélkül sokáig el lehet viselni, ha a
beteg kellően tisztán tartja s az orvossal időről-időre ellenőrizteti annak
fekvését. Két-három hónaponkint jó teljesen eltávolítani s néhány nap mulva
újjal fölcserélni, nehogy ártson. Elhanyagolt, bentfelejtett M. átfúrhatja a
hólyagot vagy a végbelet. Újabban occlusiv pessarium neve alatt forgalomba
jutott Mensinga dr. kaucsuksipkája, amelynek célja volna a méhszáj elfödése a
fogamzás meggátlására.