2 ajtós élvefogó rókacsapda róka (kifejlett róka) és hasonló termetű állatok
befogásához. A rókacsapda főbb jellemzői: rendkívül erős, ponthegesztett
acélrácsból készült egyszerűen használható ládacsapda biztos ajtózárási
mechanika az önszabadulás megakadályozására ideális méretű, borz befogására is
használható kedvező ár A rókacsapda mérete 140 cm x 30 cm x 32,5 cm. Kapható
gyorsítórugós változatban is, melyet ide kattintva tekinthet meg: 140 cm-es
gyorsítórugós rókacsapda Hogyan működik a rókacsapda? A csapda közepén egy
csalitálca található, rajta két ún. csalihoroggal. A csalitálca taposólemezként
is működik. A csalitálcára téve, a csalihorogra tűzve vagy egyszerűen a tálca
fölé-mellé helyezhetjük el a csalétket (érdemes többfélét is kipróbálni). A
csali megszerzése közben a róka a csalitálcát megmozdítva működésbe hozza a
csapda fogó mechanizmusát, így a csapda ajtói egy-egy tengelyen lebillenve
bezáródnak és a róka fogságba esik. A befogás közben a róka sérülést nem
szenved. Íme egy videó, melyen a rókacsapdával történt fogás pillanata látható:
Miért ajánljuk ez a rókacsapdát? ? Ez a csapda 3 mm-es huzalvastagságú
ponthegesztett acélrácsból készült, amely jóval erősebb a legtöbb forgalomban
lévő rókacsapda anyagánál. ? Ez a csapda körben, azaz oldalt-felül és alul is
(!) rácsból készült ? ez nagyon fontos! Egyes csapdák alját tömör lemezből
készítik, ami előnytelen megoldás, mert a használat közben a csapdába
természetes úton bekerülő por és nedvesség (eső, pára harmat) valamint a
csalimaradék, esetleg a befogott állatról származó szőr stb. gusztustalan,
nyákos, szagos elegyet képez, melyet a fertőzésveszély miatt folyamatosan
takarítani kell. A komoly gyártók tisztában vannak ezzel, így a minőségi
gyártmányok alsó, talajra kerülő felületét is rács anyagból készítik el, ahogy
ezt a csapdát is. A rácsból készült alj előnye, hogy a csapda tulajdonképpen
öntisztul azáltal, hogy az előzőekben említett, elkerülhetetlenül képződő
szennyeződés a talaj felé távozik. ? Kevesen gondolnak rá, pedig nagyon fontos,
hogy csapda ajtajának oly módon kell záródni, hogy képes legyen megakadályozni
az állat önszabadítását, önszabadulását. Kevés bosszantóbb dolog van annál, mint
amikor a befogott állat a csapda hibájából kiszökik. A régebbi csapdák esetében
az ajtók rögzítését, zárva tartását egy U alakhoz hasonló támasztó füllel
oldották meg, ami egy régi, idejétmúlt, diszkont megoldás. Ennek a mechanikának
az a hátránya, hogy a róka az ajtót belülről mozgatva előbb-utóbb képes lehet az
ajtót felnyomni és elszökni. Mindezt elkerülendő, ennek a csapdának a zárása úgy
történik, hogy az ajtók lecsapódásával egy időben egy rúd zuhan keresztben az
ajtók elé, mely rúd a fotón látható hullám alakú kiképzés miatt nem tud felfelé
mozdulni, így az ajtó a róka számára kinyithatatlan. A róka csapdázásához
használatos csalik, csalétkek Mint ismeretes, a róka az élő állatokon kívül az
elhulottakat is elfogyasztja. Ennek tekintetében tulajdonképpen bármilyen
húsfélével meg lehet próbálni a csalizást. Ha van rá mód, a füstölt hal illetve
az olajos hal, mint illatos csalétek a tapasztalatok szerint különösen vonzó a
rókák számára. Tippek a rókacsapda álcázásához A csapda álcázása nem feltétlenül
szükséges, de jelentősen növeli a fogási esélyeket. Az álcázás lényege az, hogy
a felkínált csalétket minél természetesebb (természetesebbnek ható) környezetben
kínáljuk fel az óvatos róka számára. Ha van rá mód, célszerű 1-2 lapát homokot
vagy apróbb kavicsot a talajra dobni, majd enyhén lefelé nyomva és jobbra-balra
mozgatva, 1-2 cm mélyen belesüllyeszteni a csapdát. Ezzel azt érjük el, hogy a
róka természetes talajon mozogva közelítheti meg a csalétket. Egyszerű próbával
érdemes meggyőződni arról, hogy az elkészített aljzat a csalitálca szabad
mozgását nem akadályozza. Érdemes lehet továbbá a csapdát kívülről is álcázni:
szénával, avarral, gallyakkal vagy más, az adott időszakban fellelhető
természetes anyaggal elfedni. Ügyelni kell arra, hogy az elkészített álca a fogó
mechanika szabad működését ne gátolja.