2 ajtós élvefogó nyestcsapda nyest és hasonló termetű állatok befogásához. A
nyestcsapda főbb jellemzői: rendkívül erős, ponthegesztett acélrácsból készült
egyszerűen használható ládacsapda biztos ajtózárási mechanika az önszabadulás
megakadályozására ideális méretű, többféle faj befogására is alkalmas kedvező ár
Kiválóan használható lakóterületeken, vadgazdálkodásban, állattartó telepeken. A
nyestcsapda mérete 100 cm x 25 cm x 22,5 cm. Kapható gyorsítórugós változatban
is, melyet ide kattintva tekinthet meg: 100 cm-es gyorsítórugós nyestcsapda A
lakókörnyezetünkben, padlásunkon megtelepedett nyestek elűzésére vagy
távoltartására tett kísérletek (ultrahangos riasztó, kutyaszőr, emberhaj
kihelyezése és egyéb praktikák) általában teljesen hatástalanok. A legbiztosabb
megoldás, ha a nyestet csapdával befogjuk és fizikailag eltávolítjuk a
környezetünkből. Hogyan működik a nyestcsapda? A csapda közepén egy csalitálca
található, rajta két ún. csalihoroggal. A csalitálca taposólemezként is működik.
A csalitálcára téve, a csalihorogra tűzve vagy egyszerűen a tálca fölé-mellé
helyezhetjük el a csalétket (érdemes többfélét is kipróbálni). A csali
megszerzése közben a nyest a csalitálcát megmozdítva működésbe hozza a csapda
fogó mechanizmusát, így a csapda ajtói egy-egy tengelyen lebillenve bezáródnak
és a nyest fogságba esik. A befogás közben a nyest sérülést nem szenved. Miért
ajánljuk ez a nyestcsapdát? ? Ez a csapda 3 mm-es huzalvastagságú ponthegesztett
acélrácsból készült, amely jóval erősebb a legtöbb forgalomban lévő nyestcsapda
anyagánál. ? Ez a csapda körben, azaz oldalt-felül és alul is (!) rácsból
készült ? ez nagyon fontos! Egyes csapdák alját tömör lemezből készítik, ami
előnytelen megoldás, mert a használat közben a csapdába természetes úton
bekerülő por és nedvesség (eső, pára harmat) valamint a csalimaradék, esetleg a
befogott állatról származó szőr stb. gusztustalan, nyákos, szagos elegyet képez,
melyet a fertőzésveszély miatt folyamatosan takarítani kell. A komoly gyártók
tisztában vannak ezzel, így a minőségi gyártmányok alsó, talajra kerülő
felületét is rács anyagból készítik el, ahogy ezt a csapdát is. A rácsból
készült alj előnye, hogy a csapda tulajdonképpen öntisztul azáltal, hogy az
előzőekben említett, elkerülhetetlenül képződő szennyeződés a talaj felé
távozik. ? Kevesen gondolnak rá, pedig nagyon fontos, hogy csapda ajtajának oly
módon kell záródni, hogy képes legyen megakadályozni az állat önszabadítását,
önszabadulását. Kevés bosszantóbb dolog van annál, mint amikor a befogott állat
a csapda hibájából kiszökik. A régebbi csapdák esetében az ajtók rögzítését,
zárva tartását egy U alakhoz hasonló támasztó füllel oldották meg, ami egy régi,
idejétmúlt, diszkont megoldás. Ennek a mechanikának az a hátránya, hogy az állat
kétféleképpen is kiszabadulhat belőle: az ajtót belülről mozgatva előbb-utóbb
képes lehet az ajtót felnyomni és elszökni a gyors mozgású nyest néha még az
ajtó teljes lecsapódása előtt képes elérni a csapda végét, így gond nélkül akár
ki is tud bújni az ajtó alatt, ahogy ezen a videón is látszik: (forrás: youtube)
Mindezt elkerülendő, ennek a csapdának a zárása úgy történik, hogy az ajtók
lecsapódásával egy időben egy rúd zuhan keresztben az ajtók elé, mely rúd a
fotón látható hullám alakú kiképzés miatt nem tud felfelé mozdulni, így az ajtó
az állat számára kinyithatatlan. A nyestcsapda kihelyezése Bár a nyestek
általában a lakó- illetve melléképületek padlásain vernek tanyát, a csapdát
mégis inkább az udvaron, az állatok mozgási útvonalán érdemes elhelyezni. Ha ön
még nem látta, hogy merre is mozog pontosan a nyest, akkor a csapdát fal vagy
sövény, esetleg a kerítés tövébe javasolt kitenni. Gyümölcsérés idején (mivel a
nyest szívesen fogyasztja a gyümölcsöket is), érdemes a lepottyanó gyümölcsök
közé, a fa alá tenni a csapdát. Fontos, hogy a csapda egyik ajatja se legyen túl
közel pl. falhoz, azaz a nyest mindkét ajtó felől könnyen, kényelmesen meg tudja
közelíteni a csapdát. Ha a nyest az ajtól felől belenéz a csapdába és úgy
érzékeli, hogy számára van szabad menekülési útvonal előre, akkor nagyobb
eséllyel fog bemenni a csalétekért. A csapda könnyen és gyorsan élesíthető,
ahogy az alábbi videón is látszik: Tippek a nyestcsapda álcázásához A csapda
álcázása nem feltétlenül szükséges, de jelentősen növeli a fogási esélyeket. Az
álcázás lényege az, hogy a felkínált csalétket minél természetesebb
(természetesebbnek ható) környezetben kínáljuk fel a rendkívül óvatos nyest
számára. Ha van rá mód, célszerű 1-2 lapát homokot vagy apróbb kavicsot a
talajra dobni, majd enyhén lefelé nyomva és jobbra-balra mozgatva, 1-2 cm mélyen
belesüllyeszteni a csapdát. Ezzel azt érjük el, hogy a nyest természetes talajon
mozogva közelítheti meg a csalétket. Egyszerű próbával érdemes meggyőződni
arról, hogy az elkészített aljzat a csalitálca szabad mozgását nem akadályozza.
Érdemes lehet továbbá a csapdát kívülről is álcázni: szénával, avarral,
gallyakkal vagy más, az adott időszakban fellelhető természetes anyaggal
elfedni. Ügyelni kell arra, hogy az elkészített álca a fogó mechanika szabad
működését ne gátolja. A nyestcsapdához használatos csalik, csalétkek A nyest
alapvetően ragadozó állat, de - részben az urbanizációja miatt - szinte minden
emészthető táplálékot elfogyaszt. Kedvenc tápláléka, így általában a legfogósabb
csalétek is a tojás és az édes gyümölcsök. Tojással való csalizás esetén érdemes
a kisebb méretű fürjtojást beszerezni-használni. A gyümölcsök esetén az illatos
aszalt gyümölcs is kiváló csali lehet. Amennyiben húsfélét használunk
csalétekként, számoni kell azzal, hogy házimacska is betévedhet a csapdába.
Sérülést ugyan nem szenved, de a csapdázás idejére célszerű inkább elzárni vagy
csak gyümölcs csalétket használni. A nyestcsapda az alábbi fajok befogására is
használható: macska, kistestű szőrmés ragadozók (nyuszt, menyét, hermelin,
görény) valamint nyúl