Szeretjük, ma is nagyon szeretjük mi, magyarok ezt a gyönyörű, szomorú sorsú és
boldogtalan asszonyt. Kultikus figurája lett történelmünknek, legendák és
megható, félig igaz, félig mesés történetek terjednek róla még ma is. Pedig
Erzsébet, I. Ferenc József császár és király felesége, a mi Erzsébet királynénk
korántsem pusztán jóságos, kissé szomorúan bár, de mindig mosolygó mesebeli
figura. Erzsébet egész életében keményen és elszántan küzdött azért, hogy
egyéniség legyen. Első és egyben legsikeresebb kísérlete erre szépsége volt.
Legendás szépsége azonban nem csupán a természet ajándéka, hanem vasfegyelem és
élethosszig tartó önuralom, sőt önsanyargatás eredménye. (Brigitte Hamann)
Ferenc József, a józan, kötelességtudó hivatalnok és a nem ortodox, átlagon
felül művelt, a fantázia világában bolyongó Erzsébet: olyanok ők ketten, mint a
plusz és a mínusz, mint a nappal és az éjjel: ellentétesek és egymást mégis
feltételezők: egyik a másikra szerencsétlenséget hoz. Magántragédia egy
széthulló birodalom élén, a fine de siécle idején. (Brigitte Hamann) Nem tudja,
mennyire szerettem ezt az asszonyt. (I. Ferenc József Paar grófhoz, Erzsébet
királyné halálakor)