A középkori kódexirodalom képzeletfelszabadító olvasmányai közül az első helyek
egyike illeti meg a vizionárius irodalmat, mely valamennyi korabeli elbeszélő
prózánál ? még a legendánál is ? nyitottabb volt. Célja eredetileg morális
tanítás, de ez egyre inkább háttérbe szorult a csodás és meghökkentő események
pazarló bősége mellett, mely végül is legfontosabb alkotóelemévé vált.
Felszabadította a vallási dogmák nyűgétől szárnya szegett költői fantáziát,
engedte tévedni hőseit, kénye-kedve szerint utaztatta őket égen-földön, szárazon
és vízen, levitte a poklok fenekére, felemelte a mennyekig. A pokolra szálló
lovagok között magyarok is voltak, az egyik legnevezetesebb Tar Lőrinc, Zsigmond
király udvari embere, aki 1411-ben megjárta az írországi Szent Patrik
Purgatóriumot, a középkor híres zarándokhelyét. Alakja, pokoljárásának
csodálatos eseményei köré gazdag legendaanyag szövődött. Megörökítette őt egy
versében Tinódi Sebestyén, említi Arany János is a Toldi szerelmé-ben, egy
ismeretlen szerző latin nyelvű verse kalandozásainak, utazásainak jeles
állomásait sorolja el. Irodalomtörténetírásunk is sokat foglalkozott vele, bár
pokoljárásának története eddig még nem került magyarul kiadásra, egy latin
nyelvű kódex rejtette a British Múzeumban. A pokoljáró lovag túlvilági
kalandjait és látomásait ? szóbeli közlése nyomán ? Yacobus dublini királyi
jegyző fogalmazta meg. A följegyzés eredeti kézirata nem maradt fönn, csupán egy
másolat, melyet Henricus Cranebroke canterbury-i szerzetes készített 1464-ben, s
több tulajdonos után, II. György ajándékaként, 1757-ben került a British
Múzeumba. Most első ízben adjuk közre magyarul Tar Lőrinc pokoljárásának
történetét, közöljük Tinódi Sebestyén költeményének Tar Lőrincre vonatkozó
részletét, valamint a lovag kalandjait soroló latin nyelvű vers magyar
fordítását. A Függelék teljessé teszi a Tar Lőrincre vonatkozó irodalmat: itt
olvasható máig kiadatlan, saját kezű levelének szövege, valamint a vele
kapcsolatos, illetve özvegyére vonatkozó királyi oklevelek. Tartalmazza kötetünk
a másik nevezetes középkori pokoljáró, Krizsafán fia György vízióinak eredetileg
latin nyelvű foglalatát is, valamint egy középkori pokoljáró-kézikönyv XVIII.
századi magyar fordításának részletét. A gyűjtemény második része ? a külföldön
lejegyzett magyar víziók tükörképeként ? olyan európai látomásokat tartalmaz,
melyek a magyar kódexekben találhatók.