Csíksomlyó közismert katolikus Mária-kegyhely a Székelyföldön, ahová nemzedékek
óta kitartóan és nagy számban zarándokolnak az emberek. Mi és hogyan maradt élő
örökség a régmúlt tárgyi-szellemi emlékeiből? Hogyan élte át a ferences közösség
a romániai diktatúra négy évtizedét? Mi élt tovább búvópatakként a pünkösdi
búcsújárás évszázados hagyományaiból? Mi éledt újjá mindebből 1989 után?
Láthatjuk a sokszoros létszámú tömeget és a kiterjedt vonzáskört, az átalakult
térhasználatot, a zarándokturizmust, a médiaeseményt, és mellettük a mély
vallási tapasztalatokat is. Miért mondjuk Csíksomlyót nemzeti kegyhelynek? A
könyv szerves folytatása a szerző 2009-ben megjelent monográfiájának a pünkösdi
búcsújárás régmúltjáról. A cél ezúttal a kommunista egyházüldözés és a
rendszerváltást követő évtizedek teljességre törekvő elemző bemutatása volt.
Ennek alapját a szerző 1985 és 2010 között végzett néprajzi-antropológiai
kutatásai adják. A könyv jelen kiadása egy kivételesen gazdag, jól adatolt
korabeli fényképanyagot is tartalmaz - amelynek túlnyomó többségét a szerző
készítette -, végül pedig egykorú forrásszövegeket, személy- és
földrajzinév-mutatót forgathatunk. MOHAY TAMÁS (1959) az ELTE BTK Néprajzi
Intézetének egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Magyar
Érdemrend tisztikeresztjével kitüntetett néprajzkutató. Írásaiban a paraszti
gazdálkodással és társadalommal, Erdély és az Alföld néprajzával,
élettörténetekkel, forrásszövegekkel, a népi vallásossággal foglalkozik. Számos
tanulmánya és népszerűsítő írása jelent meg Csíksomlyóról.