Minden verseskötet utazásra hív, de van, amelyik sokféle útra invitál. László
Noémi Pulzus című kötetének valamennyi verse egy-egy városhoz, tájegységhez vagy
utcához kötődik, és mindegyik - Erdélyben, Magyarországon és szerte a világon -
személyessé tett tereket nyit és mutat meg olvasóinak. A költemények azonban
nemcsak térben, de időben is sokfelé kalandoznak, ősi mitológiákat idéznek meg
és tesznek jelen idejűvé, miközben könnyen és magától értetődőn lépnek
kapcsolatba a folyamatos változással. A Pulzus vitathatatlanul a költő eddigi
életművének számvetése, és így mindenekelőtt arra kérdez rá, hogyan viszonyult
egykor, és hogyan viszonyul most a létezéshez. Nem vagyok végleges, jelenti ki a
versek beszélője, és ezt támasztja alá az egész kötet: az élethez rugalmasan
hozzáállni, kíváncsinak lenni, megfigyelni, értelmezni és nézőpontot tudni
váltani mind olyan kapaszkodók a mindennapokban, amelyek derűt és tudatos
megélést képesek vinni a hétköznapokba és a művészetbe. László Noémi versei
játékos és klasszikus formákba öntve oly könnyedén siklanak olvasás közben, mint
futó habok szíjas hidak alatt. Orosz Annabella rajzaival.