Jurán Vidor (1879-1963) felvidéki vadászírót és lapszerkesztőt a régi
vadászirodalomban jártas olvasók bizonyára jól ismerik. Sajnos annak idején
csupán két kötete jelent meg, azok is életének utolsó évtizedében. Halála után
több mint harminc évet kellett várni arra, hogy műveit újra olvashassuk. Jurán
Vidor az első és második világháború között megjelenő felvidéki Vadászlap
szerkesztője volt. Tanárként dolgozott a Szepességben, de foglalkozott
vadvédelemmel és vadőrként is munkálkodott. Több száz írása található régi
újságokban. Nagy részükhöz ma már csak nehezen juthatunk hozzá. Ezekből
válogatott most a kiadó olyan írásokat, amelyeket könyvben még nem olvashattunk.
Dénes György méltóképpen jellemzi az író vadászathoz kötődő munkásságát: Jurán
Vidor aprólékos megfigyelő, s talán ez a titka mesteri hangulatkeltésének.
Történeteiben megelevenedik a számunkra ismeretlen világ, benne élünk,
lélegzünk, részesei leszünk a vadak örömének s tragédiájának. Az íróval
hallgatjuk a fajdkakasok dürgését a felderengő hajnalban, vele járjuk a
vadászparadicsomot, vele kergetjük a fehér őzbakot.