A mitológia azon regék (mítoszok) gyűjteménye, amelyek a népek őskorabeli
isteneiről, hőseiről és más hasonló lényeiről szólnak. Ezeken kívül tartalmazza
mindazt, amit ezen lényekről hittek, ismerteti e népek vallását és
istentiszteletét (kultuszát) is. A tudományos mitológia e vallás és mítoszok
eredetét, keletkezését is kutatja. A mitológia legismeretesebb és legszebb része
a görög mitológia. Amit a régi görögök isteneikről és hőseikről regéltek, azt ők
igaznak, valónak tartották. Ma már senki sem hisz bennük, de mindannyian
elismerjük, hogy a mítoszok a világirodalom legszebb regéi közé tartoznak. Éppen
szépségük miatt szívesen olvassuk s a művészek: a szobrászok, festők és költők
még ma is gyakran merítik tárgyukat a görög mitológiából. A régi népek,
különösen pedig a görögök vallásának és mítoszainak keletkezésére vonatkozólag
már az ókorban is háromféle nézet volt elterjedve. Az egyik szerint a régi
bölcsek az emberek javítása és kormányzása végett találták fel. A másik szerint
a mitológia alkotói a néppel némely természeti tények ismertét vagy a
természetbölcselet némely nézeteit akarták közölni s ezt a koruknak sajátos
kifejezésekben tették; eszerint tehát a mítoszok mindannyian allegóriák. A
harmadik nézet szerint, mely a Nagy Sándor korában élt Euhemerosz nevéhez
fűződik (innen: euhemerizmus), az istenek eredetileg az őskorban élt kiváló
királyok és hősök voltak, akiket a későbbi nemzedékek mindinkább nagyobb mérvben
dicsőítettek és végre istenekként tiszteltek.