Szerző: Drinóczi Tímea, Petrétei József Dialóg Campus Kiadó, 2004 A
Jogalkotástan című tankönyv alapvető célja a jogalkotás elméletének
praxisorientált bemutatása és a jogszabályok keletkezési folyamatának vizsgálata
és értékelése. A kötet hozzásegíti a jogalkotót a jó jogszabály megalkotásához,
és forrásul szolgál a gyakorló szakembereknek is. A tankönyv e mellett
feldolgozza és értékeli a jogalkotás területen született magyar és külföldi
jogirodalmi álláspontokat és az Európai Uniónak a témával összefüggő jellemzőit,
a területhez kapcsolódó alkotmánybírósági határozatokat, illetve az új
jogalkotási törvényjavaslatot, valamint példákat sorakoztat fel az elméleti
ismeretek illusztrálása érdekében. A kötet adatai: Méret: B/5 Kötés:
keménytáblás Megjelenés éve: 2004 Terjedelem: 480 oldal Tartalom: Előszó 13 I.
fejezet: A JOGALKOTÁSTAN FOGALMA, TÁRGYA ÉS MÓDSZERE 15 I. A jogalkotástan
fogalma 17 1. A jogalkotás meghatározása 17 2. A jogalkotástan fogalma tágabb és
szűkebb értelemben 19 3. A jogalkotástan főbb részterületei 20 II. A
jogalkotástan tárgya és feladata 21 III. A jogalkotástan komplexitása és
interdiszciplináris jellege 22 IV. A jogalkotástan metodikája 26 1. A jogalkotás
metódusának célja 26 2. A jogalkotástan által alkalmazott módszerek 27 V. A
jogalkotástan jelentőségéről 28 VI. A jogalkotástan helyzetéről 29 VII. A
jogalkotástan mint tantárgy 31 II. fejezet: NORMATANI ALAPOK 37 I. A jogi norma
működése 39 II. A jogi norma fogalma 41 III. A jogi norma tartalmi elemei 49 1.
A jogi norma címzettjének és alanyának megfogalmazása 49 2. A jogi norma
szerkezeti elemei 50 IV. A normatartalom 60 V. A normák felosztása érvényességi
erejük alapján 63 1. A kényszerítő jog (ius cogens) és a megengedő jog (ius
dispositivum) 63 2. A szigorú jog (ius strictum), a mérlegelést biztosító jog és
a méltányos jog (ius aequum) 65 VI. A normatani ismeretek alkalmazása a
jogalkotásban 66 III. fejezet: A jogalkotás 71 A) A jogalkotás fogalmi
meghatározása és megjelenési formái 73 I. A jogalkotás fogalmáról 73 1. A
jogalkotás mint hatalomgyakorlás 73 2. A jogalkotás mint sajátos
tevékenységfajta 75 II. A jogalkotás megjelenési formái 77 1. A jogalkotás mint
szervezeti tevékenység 77 2. A jogalkotás mint eljárási folyamat 84 3. A
jogalkotási felhatalmazás és a jogalkotási hatáskör átruházhatóságának kérdése
85 B) A jogalkotást meghatározó és befolyásoló tényezők 87 I. Jogalkotás és
politika 87 II. Jogalkotás és érdekbefolyásolás 90 III. Jogalkotás és alkotmányi
szabályozás 93 IV. Jogalkotás és döntéshozatal 95 V. Jogalkotás és nyilvánosság
98 VI. Jogalkotás és végrehajtás 99 IV. fejezet: A JOGALKOTÁS TERMÉKEI: A
JOGSZABÁLYOK 105 I. A jogszabályok fogalma 107 II. A Magyar Köztársaság
jogszabályai 108 1. A törvény 108 2. A kormányrendelet 109 3. A Kormány
tagjainak rendelete 109 4. A helyi önkormányzatok rendeletei 110 5. A Magyar
Nemzeti Bank elnökének rendelete 110 III. Az állami irányítás egyéb jogi
eszközei 112 IV. A rendkívüli jogforrások 115 V. A jogszabályok hierarchiája 116
1. Jogforrási hierarchia és a jogszabályok hierarchiája 116 2. A jogszabályok
hierarchiája 117 3. A jogszabályi hierarchia és a jogelvek 118 4. A jogszabályi
hierarchia a belső jog, a nemzetközi jog és a közösségi jog viszonyában 119 VI.
A jogszabályok érvényessége és hatályossága 125 1. A jogszabályok érvényessége
126 2. A jogszabály hatályossága 128 3. A jogszabály időbeli hatályának és
alkalmazhatóságának összefüggése 135 4. Az érvényesség és hatályosság viszonya
137 VII. A jogszabályok csoportosítása 139 1. A jogszabályok elfogadási módjuk
szerinti felosztása 140 2. A jogszabályok alkalmazási jellegük szerinti
felosztása 141 3. A jogszabályok tartalmuk szerinti felosztása 143 4. Az
alkalmazott kodifikációs módszer szerinti csoportosítás 144 5. Az alkalmazott
szabályozási mód szerinti felosztás 145 6. A jogszabályok hatály szempontjából
történő felosztása 148 VIII. A jogszabályok tartalmáról 149 1. A jogszabályok
tartalmára vonatkozó követelmények 149 2. A jogszabályok tartalma és a
jogállamiság követelményeinek összefüggése 149 3. A jogszabályok tartalmát
befolyásoló alkotmánybíráskodás 152 4. A jogszabályok tartalmát befolyásoló
bíráskodás (igazságszolgáltatás) 154 5. A jogszabályok konkrét tartalma 155 V.
fejezet: JOGALKOTÁSi metodika - a belső jogalkotási eljárás 173 A) A jogszabály
keletkezésének belső és külső eljárási folyamata 175 B) A belső jogalkotási
eljárás 175 C) A belső jogalkotási eljárás egyes fázisai 176 I. A jogalkotási
probléma felismerése és definiálása 177 1. A probléma felismerése,
definiálásának struktúrája és jelentősége 177 2. A probléma-impulzusok
csoportosítási lehetőségei 178 3. A probléma-impulzus keletkezése 178 4. A
probléma-impulzusok tartalma 180 5. A probléma-impulzus hatáskiváltása és a
figyelemmel kísérési, megismerési kötelezettség 180 II. A kiindulási helyzet
elemzése 181 1. Az információszerzés 181 2. A konkrét jogalkotási probléma
definiálása 183 III. Az okok elemzése 183 IV. A jogszabály céljának
meghatározása és értékelése 185 1. A célmeghatározás nehézsége 185 2. A
célmeghatározás technikája és mechanizmusa 187 V. A lehetőségek elemzése a cél
elérése érdekében 189 1. Az alternatív lehetőségek kidolgozása 190 2. Az
alternatívaállítás nehézségei 190 3. Az alternatívakeresés módszerei 191 4. Az
alternatív lehetőségek elemzése a cél elérése érdekében 191 VI. Az alternatív
lehetőségek értékelése a célrendszer alapján 193 1. Az értékelés szempontjai 193
2. A gyakorlati értékelés lehetőségei 195 VII. A döntés és ennek megalapozása
196 VIII. Az eredmény ellenőrzése 197 D) A belső jogalkotási eljárás jelentősége
198 VI. fejezet: JOGALKOTÁSi taktika - a külső jogalkotási eljárás 201 A) A
törvényhozási eljárás 204 I. A törvénykezdeményezés 205 1. A
törvénykezdeményezés fogalma 205 2. A törvénykezdeményezés alanyai 205 3. A
törvénykezdeményezés tartalma 208 4. A törvénykezdeményezés tárgya 210 5. A
törvénykezdeményezés címzettje 210 II. A parlamenti eljárást megelőző szakasz
210 1. A törvénytervezet kidolgozása 211 2. A törvénytervezet véleményezése 213
3. A kormányülésre történő előterjesztés és a tervezetről való döntés 217 4. A
nem Kormány által kezdeményezett, illetve elkészített törvénytervezetek
véleményezése 220 III. A törvényhozás parlamenti szakasza 221 1. A
törvényjavaslat benyújtása 221 2. A törvényjavaslat tárgyalása 222 3. A
határozathozatal 234 4. Az elfogadott törvény Országgyűlés elnöke általi
aláírása és a köztársasági elnöknek történő megküldése 237 IV. A törvényhozási
eljárás befejező szakasza 238 1. A promulgáció 238 2. A publikáció 241 3. A
kihirdetés gyakorlati megvalósulása 241 B) A Kormány rendeletalkotása 243 I. A
rendeletalkotás előkészítő eljárása 243 1. A rendelettervezet kidolgozása és
véleményezése 243 2. Az előterjesztés 244 II. A Kormány döntéshozatala 244 C) A
miniszteri rendeletalkotás 245 D) Az önkormányzati rendeletalkotás 246 VII.
fejezet: A JOGALKOTÁS TECHNIKÁJA I. KÜLSŐ SZISZTEMATIKA 261 A) A jogalkotási
technika fogalma és célja 263 B) A jogi szabályozás szisztematikája 264 C) A
külső szisztematika - a jogszabály felépítése 265 I. A jogszabály megjelölése
265 1. A jogszabály sorszáma 265 2. A kihirdetés időpontja 266 3. A jogalkotó
megnevezése, nevének rövidítése 266 4. A jogszabály fajtája (megnevezése) 266 5.
A jogszabály címe (a tárgyra utaló szövegrész) 266 6. Az Európai Közösség(ek)
jogszabályainak megjelölése 269 7. A jogszabályok rövid - cím nélküli -
megjelölése 270 II. Az állami irányítás egyéb jogi eszközei 270 1. A határozat
megjelölése 270 2. Az utasítás megjelölése 271 3. A statisztikai közlemény
megjelölése 271 4. A jogi iránymutatás megjelölése 271 II. A jogszabály
szövegének szerkezete 272 1. Az elvi bevezetés (preambulum) 272 2. A jogszabály
bevezető része 274 3. Az általános rendelkezések 277 4. A részletes (tételes)
rendelkezések 278 5. A záró rendelkezések 286 6. A jogszabály melléklete,
függeléke 294 7. Az indokolás 296 8. A nemzetközi szerződéseket kihirdető
jogszabályok 297 D) A jogszabályok módosítása és egységes szerkezetbe foglalása
298 I. A jogszabály módosítása 298 1. A módosítás és a célszerűség elve 298 2. A
módosítással szemben támasztott általános követelmények 300 3. A külső (formai)
szisztematika 301 4. A belső (tartalmi) szisztematika 305 II. A jogszabályok
egységes szerkezetbe foglalása 308 VIII. fejezet: A JOGALKOTÁS TECHNIKÁJA II. A
BeLSŐ SZISZTEMATIKA 313 A) A jogszabály szövegezése 315 I. A jogi szaknyelv 315
1. A köznapi nyelv és a jogi nyelv kapcsolata 315 2. A jogi szaknyelv jellemzői
315 3. A jogi szaknyelv szókincse és stílusa 318 II. A tartalmi szisztematika
320 1. Az érthetőség 320 2. A kifejező erőre vonatkozó követelmény 340 3. Az
adekvátságra vonatkozó követelmény 342 4. A terjedelemre vonatkozó követelmény
343 5. A konzekvens megjelenítés 347 III. A jogtételek tartalmuk szerinti
megfogalmazása 353 1. A címzett megfogalmazása 354 2. A magatartás előírást
tartalmazó jogtétel 354 3. Jogkövetkezményt tartalmazó jogtételek 355 4.
Engedélyezési kötelezettséget meghatározó jogtételek 356 5. A végrehajtási
jogtétel 356 6. Jogokat biztosító jogtételek 357 7. Jogok megszüntetése és
visszavonása 359 8. Kötelezettségek megalapozása és megszüntetése 359 B) A
jogszabályszerkesztés egyéb szempontjai 360 1. A koherencia 361 2. A
hatásvizsgálat 361 3. Az alkotmánybírósági és a jogalkalmazói gyakorlat ismerete
362 4. A több alternatíva követelménye 363 5. A joghézag elkerülésének elve 363
6. A deregulációs szempontok 363 C) A jogalkotás során fellelhető tipikus hibák
364 I. A jogrendszer alapelveit figyelmen kívül hagyó jogszabály 364 1. A
jogalkotói hatáskör hiánya 364 2. Az eljárási szabályok be nem tartása 365 3. A
jogszabályi hierarchiát sértő jogszabályok megalkotása 365 II. A szabályozás
szükségességének elvét sértő jogszabály 365 1. A felesleges jogszabály 366 2. A
hatástalan jogszabály 367 3. A hiányzó jogszabály 368 III. A szándékolt
eredményt el nem érő jogszabály 368 IV. A jogbiztonságot veszélyeztető
jogszabály 369 1. A határozatlan jogszabály 369 2. A túlterhelt jogszabály 369
3. Az érthetetlen jogszabály 370 V. A jogszabályok érvényesülési igényének elvét
veszélyeztető jogszabályok 370 1. A vitákkal terhelt jogszabály 370 2. Az
ésszerű tervezést nélkülöző jogszabályok 371 VI. A szisztematika szabályainak
megsértése 371 1. Hibák az előkészítés során 372 2. A normaszöveg kidolgozásánál
adódó hibák 372 3. A megfogalmazás és a szerkezeti tagolás során felmerülő hibák
372 IX. fejezet: A JOGALKOTÁS TECHNIKÁJA III. A jogszabályszerkesztés gyakorlata
379 I. A jogszabályszerkesztő 381 1. A jogszabályszerkesztő fogalma 381 2. A
jogszabályszerkesztővel szemben támasztott követelmények 381 II. A
jogszabályszerkesztői munka 384 III. A jogszabályszerkesztés folyamata 384 1. A
megértés és az elemzés 385 2. A tervezés 391 3. Az összeállítás 392 4. A tüzetes
vizsgálat 393 IV. A jogszabályszerkesztői munka ciklikus jellege 394 X. fejezet:
A JOGSZABÁLYOK HATÁLYOSULÁSA ÉS A DEREGULÁCIÓ 397 I. A jogszabályok
hatályosulása 399 1. A jogszabályok hatályosulása és hatékonysága 399 2. A
jogszabályok hatályosulása és a jogalkalmazás szerepe 400 II. A hatályosulás és
a dereguláció összefüggése 401 III. A dereguláció 404 1. A dereguláció
fogalmának megközelítései 404 2. A dereguláció kialakulása és technikájának
elterjedése 405 IV. A jogi dereguláció 406 1. A jogi dereguláció fogalma 406 2.
A jogi dereguláció központi kérdései 407 3. A jogi dereguláció aspektusai 407 V.
A hatékony jogalkotás 408 1. A hatékonyság jelentősége és annak jogalkotástani
feltételei 408 2. A megalkotandó joganyag hatékony előkészítése 409 3. A
következménybecslés 412 4. A meglévő joganyag felülvizsgálata 416 5. A
professzionalitás 417 6. A joganyag megfelelő rendezése 418 IV. A dereguláció
Magyarországon 419 1. Az eddigi munka 419 2. A jelenlegi deregulációs
elképzelések 422 3. Az intézményi háttér 425 4. A hatályos joganyag
felülvizsgálatának lehetőségei 426 Mellékletek 433 1. sz. melléklet 433 2. sz.
melléklet 437 3. sz. melléklet 443 4. sz. melléklet 448 5. sz. melléklet 452 6.
sz. melléklet 459 Felhasznált irodalom 461 Tárgymutató 471