Szerkesztette: Tusor Péter - Szovák Kornél - Fedeles Tamás Gondolat Kiadó, 2017
A kötet a Lendület-kutatócsoport szerves folytatásaként 2017-ben megalakult, a
vatikáni magyar történeti kutatásokat működése középpontjába állító MTA-PPKE
Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport számára ad szakmai prognózist az
elkövetkezendő öt évre. Alapjául a 2016. augusztus 23-án a pécsi VIII.
Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus Lendület-kutatócsoport által szervezett
Vatikáni magyar történeti kutatások a 21. században szimpóziumán elhangzott
előadások szolgálnak. A tanulmányok kronológiai, tematikai rendje körvonalazza a
kutatócsoport tervezett kutatásainak súlypontját, irányait. Az első öt tanulmány
késő középkori témát vizsgál. Maléth Ágnes I. Károly és a pápai udvar közötti
diplomáciai kapcsolatokat elemezi vatikáni levéltári források fényében. Fedeles
Tamás a pápai tizedszedők munkájához szolgál adalékkal, a magyar és a lengyel
kutatás számára egyaránt ismert pápai adószedő, István fia Péter kollektori
működésének bemutatásával. Szovák Kornél azt vizsgálja, hogyan jelent meg a
török kérdés a 15. században a pápához benyújtott folyamodványokban, az ún.
szupplikációkban. Nemes Gábor a győri egyházmegyés hívek és papság késő
középkori római jelenlétét dolgozza fel különféle kuriális forrástípusokra
támaszkodva. Végül Lakatos Bálint tanulmánya a pápai udvar ceremoniális
rangsorába enged betekintést, melyben Magyarország helyét vizsgálja. A következő
hat tanulmány súlypontját a kora újkor adja. Kanász Viktor Fráter György
kuriális perére vonatkozó szentszéki források feltárásának tervét vázolja,
mellyel a historiográfia régi adósságát igyekszik törleszteni. Hasonlóképpen
Tusor Péter, aki a 17. századi kánoni kivizsgálási jegyzőkönyvek módszeres
kiaknázásának tervét vázolja fel. Ehhez kapcsolódik Tóth Tamás írása, aki
ugyanezt a témát a 18. század vonatkozásában körvonalazza. Kruppa Tamás Giovanni
Argenti jezsuita művei és levelezése alapján vizsgálja politika és vallás
kapcsolatát a 17. század elején Erdélyben. Szintén diplomáciai témát mutat be
Mihalik Béla Vilmos: a Szentszék és a bécsi udvar kapcsolatát a 17. század
végén, Georg Adam von Martinitz gróf római követsége idején. Kisvarga Gábor
Galla Ferencnek a hódoltsági missziókról írt kéziratban maradt munkája
kiadásának tervét vázolja. Az utolsó négy tanulmány a kutatócsoport harmadik fő
kutatási irányát a 20. századra vonatkozó szentszéki magyar kutatásokat
körvonalazza. Tóth Krisztina a Szentszéknek az 1920-as évek fordulóján magyar
királyi főkegyúri joggal kapcsolatban elfoglalt álláspontját ismerteti a
Rendkívüli Egyházi Ügyek Kongregációja jegyzőkönyvein keresztül. Gárdonyi Máté a
megújított, és már nem a Zsinati, hanem a Konzisztoriális Kongregációhoz
benyújtott ad limina jelentések forrásértékét mutatja be. Véghseő Tamás
forrásközlésében a görögkatolikusság Trianon utáni konszolidációjához ad érdekes
adalékokat. Végül Fehér Lilla az 1945 utáni római emigráció történetének egy
fejezetét, a Szent István Akadémia létrehozására tett kísérletet tárja fel. A
kötetet az egyes tanulmányoknál közölt gazdag forrásanyag, táblázatok, térképek,
képanyag, illetve angol nyelvű összefoglalók és mutató egészíti ki. A kötet
adatai: Kötés: Kartonált Megjelenés éve: 2017 Terjedelem: 462 oldal